Elveszett templom maradványaira bukkantak Irakban
2014. július 10. 08:20
"A király levetette magát a földre, megszaggatta ruháit, ledobta a fejéről a koronát, mellkasát két kézzel verte, majd hasra vetette magát", ezt követően az ősi feliratok tanúsága szerint i. e. 714-ben öngyilkos lett, amikor meghallotta, hogy az asszírok kifosztották Haldi isten templomát Urartuban. Több mint két és félezer évvel később a kutatóknak már fogalmuk sem volt, hol lehet a szentély, azonban nemrégiben életnagyságú emberi szobrokat és oszloplábazatokat fedeztek fel Irak kurdok lakta részén, ahol a legfőbb urartui istennek ajánlott, régóta elveszettnek hitt templom állt a vaskorban.
Korábban
"Nem végeztünk ezen a helyen régészeti feltárást, tulajdonképpen a falusiak bukkantak a leletre" - mondta Marf Zamua, a Leideni Egyetem doktorandusza, aki 2005 óta végez kutatást a környéken.
Az oszloplábazatokat egy faluban fedezték fel, ahol több lelet mellett egy vadkecske ékírással díszített, 8 centiméteres bronz szobrára is rábukkantak. A település az iraki-iráni-török hármas határ térségéhez esik közel, e terület a vaskorban Musasir (más néven: Ardini) város ellenőrzése alá tartozott. Az ősi feliratok a településre "kőágyon nyugvó szent város"-ként vagy a "holló városa"-ként utaltak.
"Terepmunkám egyik legszebb eredménye, hogy sikerült rábukkanni Musasir városának elveszett templomára, amelyet i. e. 825-ös építésekor Haldi istennek ajánlottak" - mondta Zamua a Live Science-nek. Haldi Urartu Királyságának legfőbb istene volt, temploma olyan fontos volt számukra, hogy a legenda szerint amikor i. e. 714-ben kifosztották a szentélyt az asszírok, I. Rusa urartui király letépte fejéről a koronát, majd öngyilkosságot követett el. Egy ősi szöveg tanúsága szerint "a király levetette magát a földre, megszaggatta ruháit, ledobta a fejéről a koronát, mellkasát két kézzel verte, majd hasra vetette magát."
A templom helyét évszázadok óta rejtély övezi, azonban Zamua szerint az oszlopok felfedezésével egy lépéssel beljebb kerültek. A kutató megvizsgált egy Musasirt ábrázoló, 19. században felfedezett faragványt, amelyen több tucat kétszintes, domboldalon álló, három ablakú házat azonosított. Elmondása szerint a környékbeli falvakban ilyen házakat látni manapság is, ezek földszintjét istállóként és tárolóként hasznosítják.
A rég elveszett templom megtalálása csak a jéghegy csúcsa, ugyanis munkája során Zamua számos, életnagyságú, s annál valamelyest magasabb (2,3 méter magas), mészkőből, bazaltból és homokkőből készült szoborra bukkant, amelyek zöme mára már több darabban van. Ezek mindegyike szakállas férfit ábrázol, akik jobb kezükben egy ivókupát tartanak, míg bal kezüket a hasukra helyezik, magyarázta Zamua. Egyikük egy fejszét, míg egy másik tőrt tart a kezében. Mivel hasonló stílusban faragott szobrokat Közép-Ázsiától Kelet-Európáig több helyen is találtak már, a szakemberek pontosan tudják, hogy ez a "testtartás" valamilyen gyászt testesít meg, s főként sírok mellett találhatók.
Ez a fajta rituális művészet a nomádoknál volt tetten érhető, akik általában a törzsfő elvesztésekor faragtak ilyen szobrokat. A szobrok az i. e. 7-6. századra datálhatók, tehát a Musasir asszír hódításának utáni időszakra, amikor a szkíták, valamint a kimmerek is mozgolódni kezdtek a Közel-Keleten.
Az elmúlt hetekben zajló iraki események a régészeti tevékenységet is veszélyeztették. Az ország jelentős területeit elfoglaló Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) fegyveres csoportjai megpróbáltak behatolni az említett régészeti területet is magába foglaló autonóm kurd tartományba, amelynek milíciája azonban sikeresen megakadályozta ezt. Zamua elmondása szerint igen kockázatos a határ közelében élni vagy dolgozni, ugyanis az elmúlt évtizedekben lerakott aknák százai fenyegetik az otthonukból kimerészkedőket. A múlt hónapban például egy pásztorfiú halálát okozta az egyik felrobbant akna. Ráadásul nem ritka, hogy a határsértéseket megakadályozandó Iránból lőnek ki rakétákat a határ mentére, de olyanra is volt már példa, hogy török bombázók indítottak támadást Irak kurdok lakta részei ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap