2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 14
20 találat
[1]

1147. május 14.

Konrád császár és a német keresztesek útnak indulnak Regensburgból

[2]

1610. május 14.

Francois Ravillac megöli IV. Henriket

A fanatikus katolikus François Ravaillac a nyílt utcán meggyilkolja IV. Henriket, Franciaország és Navarra királyát. IV. Henrik 1609-től újból a Habsburg-ellenes francia politikát folytatta a jülich-kleve-i örökösödési vita kapcsán, amelyet II. Rudolf a maga javára akart eldönteni. IV. Henrik hadjáratot tervezett II. Rudolf és Spanyolország ellen; csökkenteni akarta befolyásukat. Uralkodása alatt az állami pénzügyek rendezésére törekedett. A hugenotta háborúk hatását a központi királyi hatalom megerősítésével próbálta ellensúlyozni. A nantes-i ediktummal (1598. V. 13.) úrrá lett a vallási ellentéteken (1572. VIII. 23-24., 1594. II. 27.).

[3]

1796. május 14.

Feltalálják a himlő elleni védőoltást

Edward Jenner, angol vidéki orvos felfedezi, hogy a tehénhimlőnyirok a valódi himlőt semlegesíti, és először próbál ki himlő elleni védőoltást. Jennernek feltűnt, hogy a veszélytelen tehénhimlőben megbetegedő fejőlányok a valódi, rettegett, általában halálos kimenetelű és igen elterjedt himlővel szemben védettek maradnak. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a tehénhimlő `immunizálja` a valódi himlőt, ezért beolt egy fiút, egy tehénhimlőben szenvedő beteg fertőző szérumával. A fiú elkapja a tehénhimlőt, a valódi himlővel szemben azonban immunis, védett marad. Jenner úttörő jellegű felfedezése, amelyet 1798-ban nyilvánosságra is hoz, nem talál rögtön elismerésre, mégis megteremti egy új tudományág, az immunológia alapjait. Az elkövetkező évtizedekben különböző országokban kezdik el a kötelező oltások bevezetését, előbb csak járvány idején és a hadseregben, később általánosan, különös tekintettel a gyerekekre. Korábban az európai orvosok egy, a XVIII. század elején Isztambulban alkalmazott módszer nyomán himlőbetegek sebváladékának beoltásával kísérleteztek. Európában a VI. század óta pusztítanak himlőjárványok. 1676-ban sikerült megkülönböztetni a himlőt más fertőző megbetegedésektől. Kínában és Indiában a himlő bizonyíthatóan i.e. 1000-től terjedt el; akkoriban ott az oltás primitív formáit ismerték.

[4]

1811. május 14.

Paraguay kikiáltja függetlenségét

A spanyol gyarmati uralommal és az argentin bekebelezési törekvésekkel szembeni katonai győzelem után a dél-amerikai ország 1811-ben kikiáltotta függetlenségét. Ezután, 1864-70 között Brazíliával, Argentínával és Uruguay-jal vívott háborúban elvesztette lakosságának és területének nagy részét, az 1930-as években azonban megszerezte Bolíviától Chacót. 1954 októberében államcsínnyel hatalomra jutott Alfred Stroessner, akinek 34 éves diktatúrája a korrupción és az intézményesített terroron alapult. Az országban állandósult az ostromállapot, több ezer embert meggyilkoltak vagy nyomuk veszett. Mintegy kétmillió paraguayi keresett külföldön menedéket. A rendszer néhány tucat földbirtokos család és néhány gátlástalan külföldi befektető érdekeit szolgálta. 300 ezer parasztcsaládnak nem jutott földtulajdon, a lakosság 40 százaléka írástudatlan, 30 százaléka munkanélküli volt. A diktatúra bukásakor, 1989 februárjában kitűnt, hogy a Stroessner-kormány letartóztatott 12 tagja összesen mintegy kétmilliárd dollárt helyezett el svájci bankszámlákon: ez az összeg megfelelt a dél-amerikai állam akkori külföldi adósságállományának. 1992-ben új alkotmányt fogadtak el, majd 1993 májusában megtartották az ország függetlenné válása óta az első demokratikusnak nevezhető általános választásokat. Ekkor a Colorado Párt jelöltje, a magyar családi gyökerekkel rendelkező Juan Carlos Wasmosy szerezte meg az államfői tisztséget, aki 1998-ig volt hatalmon.

[5]

1821. május 14.

Megszületett Zsigmondy Vilmos bányamérnök

Pozsonyban született, tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte, majd a kincstári bányaigazgatóságon dolgozott. Az 1848-49-es szabadságharc alatt - Szlávy Józseffel - a resicai vas- és acélművek üzemét teljesen átállította a honvédség felfegyverzéséhez szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására. Ezért Olmütz várában raboskodott, ahonnan 1850-ben szabadult, ezután az Anna-völgyi szénbányát irányította, majd 1860-ban bányaügynöki irodát nyitott Pesten. Ekkor kezdett hévforrásokkal foglalkozni. A magyarországi geotermikus kutatások úttörője volt; nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásai tették ismertté. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását, amely elkészülte nyomán 970 méter mélységből 74 Celsius fokos termálvizet szolgáltatott. 1879-ben a Petrozsényban végzett fúrások nyomán gazdag kőszéntelepet tárt fel. Kutatásainak földtani és hidrológiai tanulságairól cikkekben, tanulmányokban számolt be. Budapesten halt meg 1888. december 21-én.

[6]

1860. május 14.

Meghal Ludwig Bechstein

58 éves korában hal meg Meiningenben a német író és mesegyűjtő, Ludwig Bechstein. Számos német, főleg frank és thüringiai mese és monda gyűjtője 1818-tól gyógyszerészetet tanul, 10 évvel később pedig „Szonettkoszorúi”-ért elnyeri a szász-meiningeni Bernhards herceg ösztöndíját, amely lehetővé teszi számára, hogy filozófiát, történelmet és irodalomtudományt tanuljon. 1831-ben a meiningeni könyvtárban alkalmazzák először könyvtárosként. Új munkája lehetőséget nyújt arra, hogy kedvenc tevékenységével, a monda- és mesegyűjtéssel foglalkozzon. Bechstein gyűjtéseinek eredményét több kötetben foglalja össze: „Thüringia mondakincse és mondakörei” (1835-1838), „Német mesekönyv” (1846) és „Új német mesekönyv” (1855). Saját irodalmi működése – Bechstein verseket és elbeszéléseket írt többek között – elhalványul gyűjtőmunkája mellett. A német mesék első gyűjtői a rendkívül sokoldalú nyelvész és irodalmár, valamint néprajz- és mitológiakutató Grimm-testvérek, Jacob és Wilhelm voltak.

[7]

1866. május 14.

Meghal Weber Henrik festő

A reformkor kiváló arcképfestője Pesten született 1818. május 24-én. 1840-ben tűnt fel Gyermekszoba című képével, majd két évig a müncheni akadémián tanult. Hazatérése után főként történelmi képeket és arcképeket festett. A magyar biedermeier festészet egyik legnagyobb alakja volt. Legsikeresebb képe a Hunyadi János halála, a Mátyás király és Szép Ilonka, a valamint a Salamon király a börtönben. Nagy hatással volt kortársaira, az ő tanítványai közé tartozott Lotz Károly is.

[8]

1875. május 14.

Megjelennek a polgári adófajták Magyarországon

Az 1870-es évek közepén először jelentkező nagy államháztartási mérleghiány pótlására, fedezésére forrásokat kellett találnia a kormányzatnak. 1875 során került bevezetésre Magyarországon a legtöbb polgári adófajta. Az egyenes adók közül a föld- (1875:VII.tc.), ház- (1875.XXIII.tc. az 1868.XXII.tc. időbeli hatályának meghosszabbításáról), kereseti- (1875:XXIX.tc.), tőkekamat-, járadékadó (1875:XXII.tc.). 1885-ben rögzítik még a vadászati és a vadászatra használt fegyverek utáni, a cselédtartás, a játékhelyiségek fenntartása, kocsi és ló tartása után fizetendő adót, az indirekt adók közül pedig a már korábban bevezetett cukor és sör fogyasztási adója után, a bor- és húsfogyasztás adóját is. A vállalkozási szférában két új adó jelent meg, egyrészt a vasúti és gőzhajózási szállítás után fizetendő adó, másrészt a bányaadó. Az állami bevételek fokozására módosították az illetékek rendszerét is. A bevétel szempontjából legdinamikusabban fejlődőnek a házadó, a kereseti adó és az általános jövedelmi pótadó bizonyult.

[9]

1892. május 14.

Wekerle Sándor pénzügyminiszter beterjeszti a képviselő házban a valuta reformot

[10]

1907. május 14.

Először választanak Ausztriában az általános választójog alapján

[11]

1915. május 14.

Elindul a német flottaprogram

A brit hadügyminiszterrel, Richard Burdon Haldane-nel folytatott 1912. februári tárgyalások kudarca után a birodalmi gyűlés új fegyverkezési programot hirdet meg: 1920-ig 41 csatahajót és cirkálót kell megépíteni. Haldane eredménytelen tárgyalásokat folytatott Theobald von Bethmann Hollweg kancellárral. Haldane csak akkor lett volna hajlandó szövetséget kötni, ha a németek csökkentik, vagy legalább lassítják flottájuk felfegyverzését. Amikor ebbe a haditengerészet vezetése nem egyezett bele, a császár és a kancellár azt ajánlotta az angoloknak, hogy kössenek semlegességi szerződést. Haldane ezzel a javaslattal tér haza. A brit kormány csak arra az esetre volt hajlandó semlegességét garantálni, ha Németországot éri támadás. Ezt azonban a berlini kormány kevésnek találta: ragaszkodott ahhoz, hogy a semlegesség kinyilvánítása minden olyan esetre vonatkozzon, amikor a német birodalom háborús konfliktusba keveredik.

[12]

1931. május 14.

Megszületett Huszárik Zoltán filmrendező

Parasztcsaládból származott, kétéves volt, amikor apja meghalt. Az aszódi gimnáziumban érettségizve sikerrel pályázott a szegedi orvosi karra, a Képző- és Iparművészeti Főiskolára, s a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakára; a három hely közül a legutóbbit választotta. A kuláktörvény miatt 1952-ben eltávolították a főiskoláról, ezután 1957-ig pályamunkás, olajbányász, szülőfalujában földműves, dekoratőr, biztosítási ügynök, szobafestő, művészeti előadó, 1957-től a Hunnia filmgyárban ügyelő. 1959-ben folytathatta tanulmányait a főiskolán, 1961-ben szerzett filmrendezői oklevelet. Asszisztensi státuszt kapott a filmgyárban, de mellette festett, grafikákat és könyvillusztrációkat készített. Pályáját rövidfilmekkel kezdte. Már kisfilmjeiben is feltűnt a sajátosan rá jellemző filmnyelv, közülük az Elégia (1965) nagy sikert aratott. A piacere című rövidfilmje számos nemzetközi fesztiválon kapott díjat. Első játékfilmje a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen bemutató Szindbád (1971), amely a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása Latinovits ihletett megformálásában. Második játékfilmjének főszerepét is a színészkirálynak szánta, de Latinovits halála miatt egy bolgár színészre osztotta. A Csontváryban (1979) Huszárik kivételes érzékkel komponálta eggyé a festőgéniusz és az őt alakító színész sorsát. Nem sokkal élte túl e filmjét, 1981. október 14-én halt meg. Maradandó alkotásokkal írta be nevét a magyar filmtörténetbe. 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1978-ban érdemes művész címmel tüntették ki. A Kossuth-díjat 1990-ben (posztumusz) kapta meg. Nagy Anna színésznőtől született lánya, Huszárik Kata színésznő lett.

[13]

1935. május 14.

Öngyilkos lesz Magnus Hirschfeld

A nemzetiszocializmus elől Franciaországba menekült Magnus Hirschfeld német idegorvos, a szexuális élet kutatója, a Cote d’Azurön, Nizzában öngyilkos lesz. Hirschfeld, a szexuális élettel foglalkozó korszerű tudomány megalapozója, 1918 óta vezette a berlini Szexuáltudományi Intézetet. Kutatásai többek között a társadalom-egészségügyi kérdésekre is irányultak. Hirschfeld síkraszállt az előítéletmentes nemi felvilágosításért, és türelmes hozzáállást követelt eltérő szexuális magatartások, így a homoszexualitás iránt. Hirschfeld legjelentősebb könyve, „A világháború erkölcstörténete” a szexualitás társadalomra kifejtett hatását kutatja.

[14]

1938. május 14.

Imrédy Béla lett a miniszterelnök

[15]

1946. május 14.

A magyar parlament becikkelyezi a csehszlovák-magyar lakosságcseréről szóló egyezményt

A megállapodást 1946. február 27-én írták alá Budapesten. Ezt a tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormány kényszerítette ki, a nagyhatalmak hathatós támogatásával. Az egyezmény értelmében a csehszlovákiai hatóságok, annyi magyart telepíthettek ki, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról. A Csehszlovákiával lebonyolított lakosságcsere keretében 1948 áprilisáig Magyarországra került mintegy 70 ezer, s a már korábban érkezett 30 ezer magyar.

[16]

1948. május 14.

Létrejön Izrael Állam

Miután az utolsó brit csapatok is kivonultak, és lejárt a palesztinai brit mandátum, a zsidó Nemzeti Tanács David Ben Gurion elnökletével kihirdeti az önálló Izrael Állam megalakulását, bár határait még nem állapítják meg pontosan. Egy nappal később megint kiújulnak a harcok az arabok és a zsidók között. A parlamenti (Kneszet) választásokból a szocialista Izraeli Munkáspárt (Mapai Párt) kerül ki győztesen. Ben Gurion lesz a miniszterelnök, Chaim Weizmann pedig az önálló Izrael első államelnöke. Röviddel az Izrael önállóságáról szóló nyilatkozat után az arab csapatok zsidó településeket támadnak meg. Az izraeli kormány a Haganát, a katonasághoz hasonló titkos szervezetet törvényes katonai szervvé nyilvánítja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közvetítési kísérletei a palesztinai kérdésben eleinte sikertelenek maradnak - szeptember 17-én zsidó terroristák agyonlövik Folke Bernadotte grófot, a svéd ENSZ-megbízottat. Az izraeli-egyiptomi küldöttség párizsi titkos tárgyalásai, melyek Izrael megalakulása után újra megindultak, októberben zátonyra futnak, mivel Izrael vonakodik lemondani a megszállt arab területekről. Csak 1949. február 24. és július 20. között kerül sor az Arab Liga és Izrael által megszállt területek elismerése alapján négy egyezmény megkötésére. A Gázai-övezet egyiptomi fennhatóság alatt marad, Transzjordánia Jordánia nyugati területének egy részét kapja. Jóváhagyják Jeruzsálem kettéosztását (1947. XI. 29.).

[17]

1955. május 14.

Létrejön a Varsói Szerződés

Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió miniszterelnökei Varsóban tanácskoztak. A megbeszélések utolsó napján barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írtak alá. Egyesített fegyveres erőket hoztak létre. A Varsói Szerződés közvetlen előzménye az NSZK felvétele a NATO-ba május 9-én, az időzítés fő oka azonban az, hogy az osztrák semlegességet kimondó államszerződés aláírásával megszűnt a szovjet csapatok romániai és magyarországi állomásozásának jogi alapja, a szárazföldi összeköttetés biztosítása a Szovjetunió és az ausztriai megszálló szovjet csapatok között. Az új szerződés - bár szövege nem foglalkozott a szovjet csapatok állomásoztatásával a szövetséges országokban - a `nyugati agresszorok elleni védelem` szükségességére hivatkozva megfelelő politikai keretet adott ehhez. A szerződés inkább volt a szocialista tábor Szovjetunióhoz való lojalitását biztosító politikai eszköz, mint a kelet-nyugati katonai konfrontáció eleme. Vezető testületei a Politikai Tanácskozó Testület és az Egyesült Fegyveres Erők Vezérkara.

[18]

1955. május 14.

Magyarország csatlakozik a Varsói Szerződéshez

Varsóban Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország az NDK, Románia és a Szovjetunió katonai szövetséget hoz létre Varsói Szerződés Néven. Ez a NATO-t hivatott ellensúlyozni, s az NSZK-nak a NATO-ba való felvétele (1955. V. 6.) után kötik meg. A Varsói szerződés arra kötelezi a tagállamokat, hogy kölcsönös konzultációkat folytatnak és a haderőket közös parancsnokság alá helyezik. Az egyesített parancsnokság élén szovjet tiszt áll.

[19]

1991. május 14.

Meghal Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok kardvívó

Minden idők legeredményesebb magyar olimpiai résztvevője Jászberényben született 1910. március 16-án. Első olimpiáján, 1932-ben Los Angelesben csapat-aranyérmet szerzett, majd 1960-ban Rómában szerepelt utoljára az aranyérmes csapatban. Hat olimpián összesen hétszer végzett az első helyen, (ebből egyszer egyéniben: 1948.), ezenkívül 1937-58 között kilenc világ- és öt Európa-bajnoki címmel is büszkélkedhetett. Összesen 34 országos bajnoki címet szerzett. 1937-71 között a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott. Korszerű kardvívás címmel könyvet is írt. Kiváló sportpályafutásának elismeréseként 1988-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Érdemrendjével tüntették ki, 1990-ben pedig megkapta a nemzetközi Fair Play-díjat. Fia, Pál szintén kardvívó, ötszörös világbajnok.

[20]

1991. május 14.

Meghal Csiang Csing, Mao Ce-tung felesége

A `vörös császárnő`-nek elkeresztelt, egykori sikeres színésznő Mao előtt kétszer is férjnél volt. 1936-ban az ún. `hosszú menetelés` után ismerkedett meg a kommunista vezérrel, aki a kedvéért harmadik feleségétől is elvált. Mao adta neki a Csiang Csing, azaz a `Kéklő Folyó` nevet (eredeti neve Lüan Su-meng volt). Csiang Csing először férje hivatalos szóvivője, majd a pártvezetőségen belül a kulturális ügyek irányítója lett. 1967-ben beválasztották a Kínai KP Központi Bizottságába, majd két évre rá a Politikai Bizottságba. Az 1966-1976-os `kulturális forradalom` idején üldözte az értelmiségieket, s az ifjú vörösgárdisták feltüzelésével tízezrek haláláért volt felelős. Ő adott parancsot 1976 áprilisában a Tienanmen téren zajlott kormányellenes tüntetés erőszakos leverésére. Mao 1976 szeptemberében bekövetkezett halála után alig egy hónappal a hatalomra törő asszonyt három társával, az ún. `négyek bandájának` tagjaként letartóztatták. Az 1980-1981-es perben Csiang Csing-et halálra ítélték, de két évre az ítélet végrehajtását felfüggesztették, majd a `jó magaviseletének` jutalmaként az ítéletet életfogytiglanra változtatták, 1984-től pekingi otthonában házi őrizetben tartották. Önkezével vetett véget életének.

Bezár