Elveszett városokat fedeztek fel a hidegháborús kémműholdak

Az utóbbi évtizedekben a régészek kutatásaik során egyre több nyilvánosságra hozott műholdfelvételt használhatnak fel, amelyek Irak, Törökország és Szíria vidékeiről készültek a hidegháború idején.

Az Amerikai Régészeti Társaság éves gyűlésén beszámoltak arról, hogy a kémműholdak felvételeinek a régészet szolgálatába állítása egy új szintre lépett. A Corona Atlas nevű kutatócsoport Egyiptomtól a termékeny félholdon át Iránig bezárólag az elveszett történelem számos puzzle-darabkáját illesztette a megfelelő helyre.

„Néhány, a felvételeken látott helyszín hatalmas területű volt és a legtöbb eddig teljesen ismeretlen volt számunkra” - mondta Jesse Casana, az Arkansasi Egyetem régésze, aki bemutatta az eddigi eredményeket. A kutatócsapat a 4500 eddig is ismert régészeti lelőhelyet akarta pontosabban szemügyre venni, azonban az eltelt évek alatt a kémműhold-felvételek még további  tízezer, korábban ismeretlen lelőhelyet „hoztak elő” a sivatag homokjából.

A legnagyobb területű helyszínek Törökországban és Szíriában bukkantak elő, s többnyire bronzkori városokról van szó. Kettő közülük több mint 50 hektár területű. Casana szerint „mindez nem csupán új régészeti területek megszerzésére irányult. A műholdfelvételekkel egy új kutatói módszert kaptunk, hogy egészében láthassuk és vizsgálhassuk a Közel-Keletet.”

A kelet-szíriai Tell Hamoukar ősi városa csak nehezen kivehető a felvételen

„A kutatócsapat a régészet új lehetőségeivel és kihívásaival is szembekerült, hiszen egyre több és több adatot kell kezelniük” - fejtette ki Eric Kansa Los Angeles-i kutató, aki szintén felszólalt a konferencián.

Az amerikai védelmi minisztérium által üzemeltetett Corona kémműhold készítette fotókat a hidegháború végén, közel két évtizede tárták a nyilvánosság elé. A mesterséges égitest 1960 és 1972 között üzemelt és az utolsó öt évben csaknem 188 ezer képet készített. A figyelem a szovjet rakéta- és katonai bázisokra irányult, a felbontásuk pedig − a '60-as évekhez képest − kiváló.

„A jelenlegi képalkotó eszközeink természetesen sokkal jobbak, azonban nem tudunk velük visszamenni a múltba” – szögezte le Casana. A Corona-képek még azelőtt készültek, hogy az iraki Moszult vagy a jordániai Ammánt elárasztották a különböző régészeti feltárások, valamint más térségekben például az új lakóépületek. Elöntött folyóvölgyeket határoló gátak, a városok mezőgazdasági lenyomatai, az öntözéses rendszer maradványai, ősi utak mind-mind láthatók a kémfelvételeken. „Hiába van sokkal jobb felbontású képalkotónk, nem tudja teljes egészében átlátni a földterületet hiszen már házak épültek rá” - tette hozzá. „Ez a projekt egyszerűen hihetetlen” - fejezte ki csodálatát David Schloen, a Chicagói Egyetem Szíriát és Palesztinát kutató szakértője.

Az 1992-ig titokban tartott Corona-műholdak egy-egy „képkockái” - amelyeket a geológusok is felhasználnak munkájuk során - 193 kilométer szélesek és 16 kilométer hosszúak, ám néhány esetben két méteres közelségre lehet rájuk „zoomolni”.

Ide kattintva Ön is barangolhat a Közel-Kelet sivatagjában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"