Így vallattak a Horthy- és Rákosi-korszakban

Komoly pszichológiai játék

A kiépülő kommunista diktatúra Államvédelmi Osztályának vallatási módszereit az 1947-es köztársaság-ellenes összeesküvési perek példáján keresztül szemléltette Szekér Nóra, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) munkatársa. Fontos cezúraként jellemezte a pereket, ugyanis ekkortól kezdett nyilvánvalóvá válni a diktatúra Magyarországon. A tömeges perek közül többek között Kapócs Ferenc, Nagy Ferenc miniszterelnök személyi titkárának esetét emelte ki, akit 1947 májusában a Miniszterelnökségen tartóztattak le koholt vádak alapján.

A kutató Kapócs 1956 utáni visszaemlékezését elemezte, amely kiválóan rávilágított a leendő kommunista rendszer gyakorlatilag már kiépült kényszervallatási technikáira. Kiemelte, hogy a Horthy-korszak detektívjeihez képest kissé más kihallgatási technika volt megfigyelhető az ÁVO-n: a két világháború közötti rendszer arra próbálta rávenni a foglyot, hogy mondja el, amit tud, míg az ÁVO kihallgatói feltárták, mennyi mindent tudnak, majd arra kényszerítették a szerencsétlent, hogy úgy mondja el, ahogyan ők akarják.

Az állambiztonság 1947-re "művészi szintre" fejlesztette ki a módszereket, Kapócs visszaemlékezésében maga is "elismerte tudásukat". Komoly pszichológiai játék zajlott a vallatásakor, amely során négy, különböző szerepeket és jellemet eljátszó tiszt "vette kezelésbe": egyikőjük a brutalitást testesítette meg, egy másik - szeszélyes módon - hol kávét és teát hozott neki, hol hisztériás rohamot rendezett, egy harmadik akadémikus nyelven a tudomány oldaláról közelítette meg a kérdést, míg negyedik vallatója egy emberi hangot megütő tiszt volt. A halálos fenyegetés, valamint az emberi oldal keveredése komoly idegi játékká nőtte ki magát. Szekér szerint Kapócsnál leginkább az okozott idegösszeomlást, valamint megállíthatatlan sírógörcsöket, hogy azok a börtönőrök ápolták és segítettek neki, akik a vallatás során összeverték.

A vallatások véget nem érő sorozata során a tisztek állandóan elégedetlenkedtek, de nem mondták meg pontosan, hogy mit is akarnak, holott Kapócs már bármiben segített volna. Éjszakánként 15-20 oldalas beszámolókat írt, amelyeket reggelre összetéptek. Kínszenvedései vége felé egy teljes hétig tartó vallatássorozat következett, amely során folyamatosan elferdítették és félremagyarázták minden szavát. A végén egy 60 oldalas jegyzőkönyvet kapott, amelynek köze nem volt a mondandójához - ha aláírja, az egyenlő lett volna a halálos ítéletével. Bár brutális módon megverték, Kapócs nem írta alá a papirost. Végül felmentették, ám még aznap internálták.

1. Néha a kutyakorbács is előkerült
2. "...Meztelenre vetkőztetve volt és négy ember már verte őt"
3. Komoly pszichológiai játék
4. A fordulópont: 1950

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?