Deák Ferenc, a puritán politikacsináló
2014. április 25. 13:49 Németh Máté
Korábban
A politikai pálya csúcsán, majd „belső emigrációban”
Nyílt politikai szerepvállalásra 1860-1861-ben vállalkozott újra. Deák - aki az 1848 áprilisában kivívott törvényeket tekintette jogalapnak - úgy vélte, a Habsburg uralommal való megbékélés jegyében időszerű, hogy kompromisszumos tárgyalások kezdődjenek a két fél között. A kiegyezést azonban nem bármi áron tervezte, így a magyar országgyűlés hatáskörét megcsonkító Februári Pátens tartalmát elfogadhatatlannak tartotta, de a tárgyalási készség jegyében az elutasítást az uralkodóhoz intézett felirati formában kívánta megtenni, szemben a másik, határozati stratégiával, amely nem ismerte el Ferenc Józsefet az ország királyának és mindenféle alkut elutasított. A szavazás végül a határozatiak vezetője, Teleki László öngyilkossága és Deák Ferenc hatásos felirati beszéde folytán utóbbi elképzelése szerint történt.
A kiegyezéshez vezető út kezdetét a politikus 1865-ben közreadott Húsvéti cikke jelentette, amit egy pár hónappal korábbi bécsi kezdeményezésre írt meg. Írásában megfogalmazta, hogy az alkotmányosság visszaállítása esetén a magyarok hajlandóak bizonyos engedményekre az áprilisi törvényekből annak érdekében, hogy a birodalom egysége fennmaradjon.
A felgyorsuló tárgyalások - amelyet rövid ideig megszakított a porosz-osztrák háború - kulcsszereplője volt Deák és a később miniszterelnökké kinevezett Andrássy Gyula. Miután a magyar tárgyalófél az osztrákok külpolitikai kudarcai után is tartotta magát a korábbi követelésekhez, 1867-ben a két oldal megkötötte a kiegyezést. Ezt többen bírálták, így mindenekelőtt Kossuth, aki úgy látta, a Monarchia halálra van ítélve, de Deák vélekedése szerint a kialkudott konstrukció összhangban volt a korábbi törvényekkel, az ország pedig „beékelve a hatalmas orosz és német birodalom közé”, függetlenségét önállóan nem őrizhetné meg.
Deák Ferenc politikai pályafutásának egyik mérföldköveként tekinthetünk a kiegyezés megkötésére. Mérsékelt, türelmes és nyugodt karaktere, kompromisszumokban gondolkodó látásmódja és jó taktikai érzéke folytán a haza érdekében megfogalmazott céljait sikeresen elérte. Kormányzati pozícióra nem vágyott, ilyesmit nem is vállalt, demonstrálva ezzel azt, hogy a tevékenységében nem a személyes ambíciók vezérelték.
A haza bölcse utolsó éveiben tartózkodott a politikai szerepvállalástól, betegsége, szívbaja egyre inkább elhatalmasodott rajta. Utolsó hónapjait szeretett gyámleánya, Vörösmarty Ilona és annak férje, a későbbi miniszterelnök, Széll Kálmán körében töltötte, míg 1876-ban, életének 72. évében utol nem érte a halál. A 19. század egyik legnagyobb formátumú politikusa volt, tevékenysége pedig sorsfordítónak számít a magyar történelemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.