Ősi időjárás-jelentés írhatja át a Közel-Kelet kronológiáját
2014. április 7. 08:59
Egy 3500 éves kőtömbön lévő egyiptomi felirat lehet a világ egyik legősibb, időjárásra vonatkozó észlelése, vélik a kutatók, akik szerint ez a néhány sor új megvilágításba helyezheti az ókori Közel-Kelet eseményeinek kronológiáját.
Korábban
A közel 180 centiméter magas, "Vihar-sztélének" nevezett kalcitkövön lévő 40 soros felirat új fordítása esőről és sötétségről, "szünet nélküli viharról" és "háborgó égről" számol be, s igen költőien utal a mennydörgésre: "jóval hangosabb a tömegek sírásánál".
A Chicagói Egyetem Keleti Intézetének két kutatója, Nadine Moeller és Robert Ritner szerint a szokatlan időjárási jelenség a Théra sziget (mai nevén: Szantorini) vulkánjának kitörésével magyarázható. A vulkánkitörések jelentős hatással lehetnek az időjárásra, ezért a szakemberek úgy vélik, hogy a thérai erupció valószínűleg hatalmas pusztítást okozhatott Egyiptomban.
A szöveg szerint a hatalmas vihar az i.e. 16. században élt I. Jahmesz fáraó idejére tehető, ami azt jelentheti, hogy uralkodására az eddig gondoltnál korábban került sor, mindez pedig átírhatja a korabeli birodalmak átrendeződésének kronológiáját is. A 18. dinasztia első fáraójának uralma az Egyiptomi Újbirodalom kezdetét jelöli, amikor a Nílus menti ország hatalma csúcsán állt, miután elűzte a Középbirodalmat leigázó hükszoszokat. A hatalmas kődarabot Thébában (a mai Luxor), a fáraó uralmának központjában, Egyiptom déli fővárosában találták meg.
I. Jahmesz fáraóról fennmaradt ábrázolás
Ha a sztélé valóban a thérai vulkán kirobbanásáról adott hírt, s a leírás ténylegesen I. Jahmesz kormányzásának idejéről szól, úgy a birodalmak jövőjét meghatározó vulkánkitörés, valamint a fáraó uralma az eddigi időpontnál (i. e. 1550) 30-50 évvel korábbra tehető. Mindez pedig módosíthat jó néhány, a Mediterráneum keleti térségének történetét meghatározó időpontot - magyarázta Nadine Moeller, az ókori városépítészet és kronológia szakértője.
2006-ban egy vulkáni hamu alá temetett olajfa radiokarbonos vizsgálata a robbanás idejét i. e. 1621-1605 közé helyezte, mindez pedig nem volt összeegyeztethető az addigi időponttal, magyarázta Felix Hoeflmayer, a Keleti Intézet munkatársa. Azonban a felvetés, miszerint Jahmesz király uralkodására mintegy fél évszázaddal korábban kerülhetett sor, megoldhatja a kronológiai anomáliát.
A fáraó uralkodási idejének felülvizsgálata nyomán az ókori Közel-Kelet eseményei immáron logikusabban illeszkednek egymáshoz. A korszak fontosabb eseményei, mint például a kánaánita hatalom bukása vagy a Babiloni Birodalom összeomlása időben megfelelő és ésszerű kronológiai sorrendbe kerülnek. "Ez az új információ abban is segíthet, hogy jobban megérthessük a környezet birodalmakra való hatását" - tette hozzá David Schloen, a Keleti Intézet egyetemi docense.
Az új kronológia azt is segített megmagyarázni, hogyan emelkedhetett hatalomra I. Jahmesz, illetve miként sikerült kiszorítani az ősi birodalomból a trónbitorló hükszoszokat, magyarázta Schloen. A vulkánkitöréssel keletkező cunami elpusztíthatta a hükszoszok kezében lévő kikötőket, jelentősen meggyengítve ezzel tengeri hatalmukat. Ezen túlmenően jelentős visszaesés keletkezhetett a Közel-Kelet mezőgazdaságában és a kereskedelemben, aláásva a Babiloni Birodalom térségbeli hatalmát, és szintén megmagyarázza, hogy a korábban oly erős birodalom miért nem volt képes ellenállni a mai Törökország területéről érkező hettita inváziónak.
Az elmélet bírálói szerint a sztélé szövegének nincs köze a vulkánkitöréshez, csupán a hükszoszok inváziójának egyfajta metaforikus leírása volt. Mások elismerik, hogy valóban egy hatalmas viharról számolt be az ősi írás, amely különbözött az Egyiptomban megszokottaktól. Marina Baldi olasz klimatológus szerint azonban, ha a forró, száraz levegővel telt ún. "Vörös-tengeri árok" klimatikus viszonya valamilyen időjárási anomália miatt megbomlik, ugyanolyan hatalmas esőzéseket, áradásokat és viharokat okozhat, amilyenek a sztélén is olvashatóak, így a szövegbeli égzengést nem lehet minden kétséget kizáróan összekapcsolni a thérai vulkánkitöréssel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap