Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát

Olasz visszatérés

Roger Fenton

Az 1853-ban kitört orosz-török háború, bár öt térségben is folyt, mégis a Krímről kapta a nevét. Onnan kiindulva semmisítette meg Nahimov-tengernagy a törökök fekete-tengeri flottáját, amit már az angolok és a franciák sem néztek tétlenül, így beálltak az összeomlás szélén álló szultáni birodalom mögé. A nyugatiak Jevpatorijában szálltak partra, hogy elfoglalják a Szuvorov által építtetett Szevasztopol erődjét. A háború már a modern, ipari korszak első harctéri megnyilvánulása volt, sőt a háborúk történetében első ízben a harctéri hírekről a nyugati lapok a telegráf révén naponta értesültek.

A krími harcokat az utánpótlás döntötte el. A történelem paradoxona, hogy a végtelen orosz rónák most a hazai pályán harcoló oroszok ellen fordultak. A kemény tél és az azt követő sár miatt járhatatlanná váló utak, amelyek azelőtt és az után is oly sokszor segítették Oroszországot, most az orosz szállítmányokat akadályozták. A piemontiakkal is kiegészülő angol-francia-török kontingens viszont hajóhadával, és a Balaklavától Szevasztopolig sebtében lefektetett vasúttal jobban el tudta látni hadseregét, így az erőd napjai meg voltak számlálva. 

1. Az orosz Riviéra
2. Bizánci thema-ból mongol darázsfészek
3. Amikor a Krím támadta Moszkvát
4. Orosz inváziók a Krímben
5. Olasz visszatérés
6. A háborúk századában
7. Hruscsov ajándéka

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. Az EU főbb intézményei, működése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 26 éves az Európai Unió