Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát
2014. március 10. 11:01 Csernus Szilveszter
Korábban
Amikor a Krím támadta Moszkvát
A török Porta 1475-1478 között háborúban bizonyította erejét a kánnak, aki ettől fogva a szultán alattvalója, a Fekete-tenger pedig az Oszmán Birodalom beltengere, „tava” lett. A mongol-tatárok a nomád harcmodort bár megőrizték, de lassan áttértek a letelepedő-földművelő életmódra. Szahib Girej kán (1533-1551) rendelte el, hogy mindenki köteles állandó lakhelyet építeni magának. A házak mellett pedig pedig hamarosan szép kertek sorakoztak: innen lett a káni székhely elnevezése is Bahcsiszeráj („bahcsi”: kert, „szeraj”: város)
A krími tatár állam gazdaságának a rabszolgakereskedelem volt a legfőbb pillére, miután azt átvették a genovaiaktól. A 15-17. század között majdnem éves rendszereséggel indultak tatár „begyűjtő-portyák” északra, a szláv földművelők összefogdosására. Erre Moszkva még nem tudott katonai erővel válaszolni: ehelyett Rettegett Iván cár (1547-1584) rendszeresen kereskedőket küldött a Krímbe alattvalói visszaszerzésére, sőt később egy különadóval fenntartott állami alapot is létrehoztak a rabszolgák visszavásárlására. 1571-ben egy ízben Devlet Giráj kán seregei egy portya során egészen Moszkva külvárosáig eljutottak, amit felgyújtottak és ki is fosztottak.
De a tatárok nem csak a török háremek rabszolga-beszállítói voltak, gabonával, vágóállattal és sóval is ellátták a birodalmat. A szultán honorálta is ezért a krími tatárokat, akik kitüntetett helyet élveztek az Oszmán Birodalomban. Mert amíg a román fejedelemségeknek és az erdélyi fejedelmeknek magas évi adót kellett fizetniük, a kán nemegyszer pénzt kapott a szolgálataiért. Katonailag a harcias tatárok pedig a leghűségesebb vazallusai közé tartoztak a szultánnak; a magyar történelem tatárjárásai sem értek véget IV. Béla után, mert az önállósulni törekvő Erdélyre többször is rázúdult a tatár sereg, amely foglyok tömkelegét szállította a Krímbe. Nem véletlenül nevezte őket Jókai a „szultán korbácsá”-nak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Egyesült Államok
- A Watergate-botrányból nem volt kiút, a lemondás mellett döntött Richard Nixon
- Gyilkos Colt és bizarr párbaj: két izgalmas történet a forgótáras pisztolyok őskorából
- Anglia vagy a halál! Az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát
- Atomcsapás a világbéke hamis illúziójáért – Hirosima megsemmisülése
- Az elektromos jelzőlámpa, avagy Cleveland csodaszere a közlekedési káoszra
- A Rooseveltnek címzett rejtélyes levél, amelyet Einstein élete legnagyobb hibájának tartott
- Disszidálás a szovjet nagykövetség autóbuszával 10:50
- A megfilmesítést sziruposnak találta, Walt Disney-vel is viaskodott a Mary Poppins-könyvek írója 07:30
- Jobbágyból lett a királynő kedvenc admirálisa Francis Drake tegnap
- A jövő a történelemből merít: hogyan lett Hszi Csin-ping a világ legnagyobb hatalmú embere? tegnap
- Csángó társasjátékkal gyarapodott a Néprajzi Múzeum tegnap
- A Watergate-botrányból nem volt kiút, a lemondás mellett döntött Richard Nixon tegnap
- Hogyan váltak népmesei hőssé az 1963-as vonatrablók Angliában? tegnap
- Titokzatosan élt, de korántsem volt szadista szörnyeteg Báthory Erzsébet 2022.08.07.