Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát

Bizánci thema-ból mongol darázsfészek

Az ókorban a rövid szkíta uralmat követően a hellén kultúrának adott otthont a Krím, vagy akkori nevén Chersonesus Taurica (a híres opera, az „Iphigenia Tauriszban” is itt játszódik.) A félsziget görög gyarmatait kisebb megszakításokkal római uralom váltotta. A központtól távol eső vidék ebben a korszakban a nemkívánatos személyek száműzetési helye is volt - ekkor került ide a negyedik római pápa, Szent I. Kelemen is, aki a Krímben halt vértanúhalált. A pápa sírját évszázadokkal később az ábécének is nevet adó, éppen a kazárokat térítő Szent Cirill találta meg és vitte ereklyéivel együtt Rómába.

Miután a Krímen átcsaptak a népvándorlás hullámai a gótok, hunok, onogurok és kazárok révén (de megfordultak itt avarok, kazárok, besenyők és kunok is), a genovaiak alapítottak kereskedővárosokat a tengerparton. Nem a véletlen vetette az olaszokat ilyen távol: a Don torkolatvidékén volt az Eurázsiát átszelő selyemút egyik végállomása. A genovai gyarmatvárosok nemcsak értékes keleti árukat szállítottak Konstantinápolyba és Európába, hanem a hajókban élősködő patkányok révén a fekete halált is, ami az Európán végigsöprő nagy pestisjárvány okozója lett.

A genovaiak uralmának a mongol invázió vetett véget. Az Arany Horda és egymással viszálykodó kánjelöltjei után 1441-ben az ún. krími tatárok alapítottak itt államot, akik a terjeszkedő Oszmán Birodalom segítségével foglalták el Kaffát és a többi olasz erődöt.

Gazdag múltját a Krím főbb városainak neve is mutatja. Maga a „Krím” szó tatárul „vár”-at jelent. A félsziget igazgatási központja, Szimferopol neve is görög eredetre megy vissza („szümferosz” - központi, „polisz” - város). Szevasztopol (régiesen: Szebasztopol), amelynek egy részét jogilag 2042-ig Oroszország birtokolja, görög eredetű: a „szebasztosz” a latin Augustus görög fordítása és bár mindkét szó alapvetően „dicsőségest” jelent, a város nevét inkább „Császárvárosra” fordíthatjuk. Feodoszija pedig a római Theodosios császárról kapta a nevét.

1. Az orosz Riviéra
2. Bizánci thema-ból mongol darázsfészek
3. Amikor a Krím támadta Moszkvát
4. Orosz inváziók a Krímben
5. Olasz visszatérés
6. A háborúk századában
7. Hruscsov ajándéka

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?