Megnyílt a Louvre új iszlám művészeti gyűjteménye

Jelentős külföldi szponzoráció

A munka 220 restaurátornak adott feladatokat, és korábban nem tapasztalt volumenű költséggel járt. A francia állam támogatása mellett jelentős külföldi szponzorációnak köszönhető mindez, hiszen az új iszlám gyűjtemény kialakításához jelentős mértékben hozzájárult a marokkói király, a kuvaiti emír, az ománi szultán, Szaúd-Arábia, Azerbajdzsán, valamint számos nagyvállalat és a Louvre hivatalos mecénási köre.

Ez a hatalmas, a kontinensen egyedülálló együttes a királyi gyűjteményekből ered, amelyet aztán Napóleon hadjáratai, majd a 19. századtól rendszeres vásárlások révén gyarapítottak, és gyarapítanak ma is. A forradalom idején alapított Központi Művészeti Múzeum, amely később a Louvre nevet kapta, még csak néhány iszlám eredetű tárggyal rendelkezett, ám ezek jelentősége mind történeti, mind esztétikai szempontból a gyűjtemény magjává avatja őket.

E különleges darabok között van egy hegyikristályból faragott, karcsú füles kancsó, amely 1000 körül a Fátimidák Egyiptomában készült, és egyike annak a hét kristálykorsónak, amely ebből az időből ránk maradt. Kivitelezése valóságos mutatvány volt, mert a felületét díszítő növényi motívumokat és a fület egy darabból faragták ki. Suger apát, a korsót őrző Saint-Denis-kolostor apátja szerint Thibaud de Blois-Champagne gróf ajándékozta a kolostornak. Hozzá valószínűleg 1140 körül kerülhetett Szicíliában, amikor lánya feleségül ment II. Roger szicíliai királyhoz. Szicília ebben az időben közeli kulturális és politikai kapcsolatokat ápolt a Fátimida Egyiptommal, így tehetett szert a nemesúr a hazájában ritkaságnak számító kincsre.

Szintén uralkodói eredetű az a 15. századtól a vincennes-i királyi vár kápolnájában őrzött, rézből készült, ezüsttel és arannyal vésett úgynevezett Szent Lajos-keresztelőtál, amelyet a király gyermekeinek keresztelésekor használtak. Az első, dokumentumokkal alátámasztható keresztelő a későbbi XIII. Lajosé volt 1606-ban, de a tál nevét keleti eredete miatt a keresztes hadjáratokban magát kitüntető IX. (Szent) Lajosról kapta. Az oldalára és belsejébe vésett jelenetek is lovagokat és csatajeleneteket ábrázolnak, talán egy hadjárat emlékét őrizve. Különlegessége, hogy a tálat készítő művész hat különböző helyen is feltüntette rajta a nevét, ugyanakkor a megrendelő személyét titok övezi. Formája, díszítésének stílusa miatt készülése a mameluk korszakra, 1330–1340 közé tehető. Ugyancsak a királyi kincstárból származik XIV. Lajos ottomán gemmagyűjteménye is.

1. A spanyol területektől Indiáig, Egyiptomtól Iránig
2. Jelentős külföldi szponzoráció
3. Megindul a tervszerű gyűjtés
4. A helyszín
5. A gyűjtemény

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"