Királyságok a mai Európában

Belgium

Belgium 1831. július 21-től királyság hivatalosan, miután kivívta függetlenségét az Egyesült Németalföldi Királyságtól. A holland Oróniai-ház trónfosztását követő, az államformáról történő szavazásnál a Belga Nemzeti Kongresszus 174 tagja szavazott igennel az alkotmányos monarchiára, míg 13-an a köztársaságot részesítették előnyben. Eleinte Lajos Fülöp francia király fiát, Lajost akarták meghívni a trónra, azonban a nemzeti szempont győzött, így a német Szász–Coburg–Gothai-házból származó Lipót lett a befutó, aki 1829-ben elutasította a függetlenné váló Görögország királyi címét.

A királyi család a belgák július 21-i nemzeti ünnepén

Az alkotmány által megkötött belga király Belgium egységét és függetlenségét testesíti meg. Beiktatása a katolikus egyház áldásával egy egyszerű polgári eskütételi ünnepségen zajlik. Belgiumot a legnépszerűbb monarchiaként szokták emlegetni, mivel az uralkodó hivatalosan a belgák királya, s nem csupán Belgiumé. 1950. március 12-én ugyanis egy népszavazás során a polgárok 57,68 százaléka tette le voksát amellett, hogy a második világháborúban betöltött vitatott szerepe miatt árulással is megvádolt III. Lipót visszatérhessen a trónra. A zavargások miatt az uralkodó végül azonban úgy döntött, lemond fia, I. Baudouin javára a királyi címről.

A belga királyi család rezidenciája Brüsszelben

A történészek szerint a nemzetet jelképező belga király csupán egy sakkfigura a belga politikai színtéren, ám személye sok tekintetben meghatározó. Jelenleg, 1993 augusztusa óta II. Albert ül az ország trónján, az öröklési rend szerint – nemtől függetlenül – a legidősebb gyermek örökli a trónt, jelen esetben Brabant grófja, Fülöp herceg.

1. Belgium
2. Dánia
3. Luxemburg
4. Hollandia
5. Norvégia
6. Spanyolország
7. Svédország
8. Nagy-Britannia
9. Miniállamok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban