Királyságok a mai Európában
2013. április 16. 17:56
Korábban
Norvégia
Norvégia 872-es létrejötte óta a királyság intézménye folyamatos, s az ország egységes és többé-kevésbé független, habár több unióban is részt vett: 1397 és 1524 között a Kalmár Unió tagja, 1536-tól 1814-ig Dániával közös unióban egyesültek, míg 1814 és 1905 között Svédországgal tömörültek unióba. 1905. június 7-én Norvégia teljesen függetlenné vált. Habár az ország hivatalosan mindig is örökletes királyság volt, történelme során nem egyszer választás útján döntöttek a következő norvég uralkodó személyéről; legutóbb 1905-ben választottak királyt népszavazás útján.
Az utóbbi években a szocialista párt tagjai a monarchia megszüntetését javasolták minden egyes parlamenti ciklus elején, sikertelenül, ugyanis a norvégok kevesebb mint 20 százaléka áll a köztársaság mellett. Ez adja a norvég monarchia egyedülálló helyzetét, mivel a nép egy évszázaddal ezelőtt választott dinasztiája bizonyos időközönként rendszeresen hivatalos visszaigazolást kap támogatottságáról.
Jelenleg 1991. január 17-től a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-dinasztia egyik ágának sarja, V. Harald székel Norvégia trónján, örököse egyetlen fia, Haakon herceg. A király főként ceremoniális funkciókat tölt be, bár a norvég alkotmány szerint kezében van a végrehajtó hatalom: gyakorlatilag az Államtanács viseli ennek súlyát a király nevében. Formálisan a király saját megítélésének megfelelően nevezi ki a kormányt, azonban mindezt gyakorlatilag a parlament már 1884 óta önállóan végzi a mindenkori uralkodó helyett.
Az oslói norvég királyi rezidencia
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap