A könyv, amely felforgatta a Szovjetuniót

Emlékezetben írt

„Az ügyiratok szerint Suhovot hazaárulásért zárták be. S valóban, be is vallotta, hogy igenis, csak azért adta meg magát az ellenségnek, mert a hazát akarta elárulni, s a hadifogságból is csak azért tért vissza, hogy a német hírszerző szolgálattól kapott feladatát teljesítse. De hogy miféle feladatot, azt se Suhov, se pedig a vizsgálóbírója nem tudta kifundálni. Így hát a végén egyszerűen odaírták: "feladat". Suhov számítása egyszerű volt: ha ezt a jegyzőkönyvet nem írja alá, agyonverik, ha aláírja, akkor még élhet egy darabig. Aláírta.” (Alexandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja. Fordította: Wessely László)

1962 novemberében egy történet rázta meg a Szovjetuniót. Ekkor jelent meg ugyanis első ízben a Nobel-díjas orosz író, a négy éve elhunyt Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin első jelentős műve, a saját gulagbeli tapasztalataiból merítő Ivan Gyenyiszovics egy napja című regénye, amely további három kiadást élt meg.

Az író 1918. december 11-én született Kiszlovodszkban. Kozák eredetű módos parasztcsaládból származott, anyja nevelte, apja még a fiú születése előtt baleset áldozat lett. Sok minden érdekelte, a rosztovi egyetem matematika-fizika szakát és a moszkvai irodalmi főiskolát párhuzamosan végezte el, végül matematika- és csillagászat-tanár lett.

1941 októberében bevonult, a világháborúban tüzérként szolgált, többször kitüntették. Szabadidejében naplót vezetett és novellákat írt. A katonai elhárítás felfigyelt levelezésére, amelyben Sztálint Bandavezérként emlegette, s 1945-ben 8 év kényszermunkára ítélték. Moszkva közelében, egy zárt kutatóintézetben akusztikai lehallgató-készülék kifejlesztésével foglalkozott, itt számos kiváló tudóssal találkozott, a börtönfolyosó lett az akadémiája.

Kazahsztánba kerülve kőművesként dolgozott, a lágerben "írt" műveit emlékezetében rögzítette. 1959-ben három hét alatt írta meg kisregényét, az Ivan Gyenyiszovics egy napját, amelyet a Novij Mir című folyóiratnak küldött el. A mű 1962-ben, a hruscsovi olvadás idején jelent meg. Egyszerű nyelvezetével és hitelességével revelációként hatott Oroszországban és külföldön is. Szolzsenyicin egy fiktív személy, Ivan Gyenyiszovics Suhov szemszögéből mutatja be a szovjet munkatáborok könyörtelen valóságát, amelynek poklát a saját bőrén tapasztalhatta meg.

A cenzúra addig minden olyan írás publikálását megakadályozta, amely a sztálini terrorgépezet egyik legfontosabb fogaskerekének számító Gulágokkal kapcsolatos igazság kibontását célozta. Maga Hruscsov volt az, aki végül úgy döntött, hogy szankcionálni kell az Ivan Gyeniszovics kiadását, mivel szerinte egy ilyen történet kiadása lavinaszerű folyamatot indítana el.

1. Emlékezetben írt
2. Indul a sajtóhadjárat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• Ötven év után ismét kiadták a betiltott Franco-regényt
• Eredménytelenül zárult egy spanyol polgárháborús tömegsír feltárása
• Mussolini felemelkedése és bukása: A fasizmus születése
• Goebbels „utolsó éjszakája” – hat gyerek halála
• „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
• Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
• Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 
• Audrey Hepburn tiniként támogatta a holland antifasiszta ellenállást
• Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini