Mi lesz Hitler Farkasodújával?

Miközben Lengyelország nagy erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy megőrizze a haláltáborok emlékét, a Ketrzyn melletti terület szinte a feledés homályába veszett. A rejtekhely – amelynek neve Hitler egyik becenevére, a Herr Wolfra utal – 200 épületet – köztük barakkokat és bunkereket – foglalt magába és kétezer embert szolgált ki, ma egy erdészeti hatóság tulajdonában van. Maga a terület ugyan egész évben nyitva áll, de nehéz megközelíthetősége miatt szinte alig keresik fel a turisták. Az erdészet vezetői múzeumot álmodtak az erdő közepébe, amivel az a céljuk, hogy a Farkasodú végre felkerüljön a turisták térképére, amelyen jelenleg kézműves foglalkozások és paintball-csaták helyszíneként szerepel.

Az orosz határ mentén fekvő erődöt 1940 és 1941 között építették abból a megfontolásból, hogy megvédjék Hitlert és a náci vezetőket az orosz légicsapásoktól. A rejtekhely saját erőművel és vasútállomással rendelkezett, s olyannyira elaknásítottak, hogy a terület megtisztítása tíz évet vett igénybe. A Farkasodút 1945-ben számolták fel a visszavonuló nácik, de azt már nem sikerült elérni, hogy az összes épületet felrobbantsák.

A lengyel kormány most úgy döntött, hogy a kollektív emlékezet részévé teszi a különleges történelmi értékkel bíró Farkasodút, különösen egy olyan korban, amikor a szélsőségesek és a gyűlöletbeszéd egyre nagyobb teret nyer Európában. A Nemzeti Örökség és Kulturális Minisztérium a bérbeadás feltételeként kikötötte, hogy a tulajdonosnak történelmi-oktatási desztinációvá kell átalakítania a területet, benne egy kültéri kiállító helyiséggel és egy új múzeummal.

„Ma senki nem érzi át a hely tragikus oldalát” – közölte a projekten dolgozó történész, Tomasz Chincinski. „A történelemtanítás új útjait kell megnyitnunk, hogy a fiatalabb generációk akarják, megismerjék és megértsék a folyamatot” – tette hozzá. Jan Oldakowski, a Varsói Felkelés Múzeuma 40 éves igazgatója szerint a Farkasodú egy „groteszk Disneylandre” emlékeztet, amely a közeli hotelt és éttermet leszámítva szörnyű állapotban van. „Az utóbbi tíz év legnagyobb változása, hogy idehoztak egy automatát” – fanyalgott Lukasz Joachymek, aki szabadúszóként 11 éve vezet körbe német turistákat a Farkasodú körül.

A Farkasodú igazgatója, Jan Zaluska az utóbbi évek bizonytalan jogi helyzetével magyarázza a helyszín áldatlan állapotát, ugyanis sokáig nem tudták, ki a fenntartó: Ketrzyn megye vagy az erdők feletti irányításért felelős állam. „Évekbe telt, mire az ügyet rendezték. Előtte gondolni se mertünk a fejlesztésekre” – nyilatkozta a New York Times amerikai napilapnak Zaluska. A helyzet 1991-ben odáig fajult, hogy egy amerikai cég bejelentette: kaszinót húz fel a területen, igaz, a beruházó megépítette volna Hitler irodáinak másolatát is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?