7 végzetes pillanat

Churchill is eltussolta volna a katyni mészárlást

2012. szeptember 18. 08:57

Winston Churchill egyetértett Sztálinnal abban, hogy a Nemzetközi Vöröskeresztnek nem szabadna vizsgálatot indítania a katyni mészárlással kapcsolatban – derült ki titkosítás alól feloldott amerikai iratokból.


Nemzetközi vizsgálatot akart indítani a Londonban székelő lengyel emigráns kormány feje, Wladyslaw Sikorski tábornok az 1940-es hírhedt katyni mészárlással kapcsolatban, amely során 21 ezer lengyel tisztet gyilkoltak le a szovjetek. A kezdeményezésnek azonban nem várt ellenzője akadt: Winston Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke.

„Szigorúan elleneznünk kell minden, a Nemzetközi Vöröskereszt vagy más szervezet által folytatni kívánt ’vizsgálatot’ azokon a területen, amelyet a német hatóságok irányítanak” – olvasható a Sztálinnak küldött 1943. áprilisi táviratában. A szovjetek sokáig a nácikat okolták a mészárlásért, Moszkva pedig csak a kilencvenes évek elején ismerte el, hogy a példátlan bűntett a sztálini titkosrendőrség, az NKVD tisztjeinek lelkén szárad.

A US National Archives and Records Administration múlt hét hétfőn tette közzé azt a több mint kétezer dokumentumból álló, titkosítás alól feloldott irategyüttest, amely a varsói amerikai nagykövetség sajtóközleménye szerint „a lengyel nemzet ellen elkövetett bűntettel kapcsolatos tudásunk elmélyítéséhez járul hozzá".

A távirat szerint Churchill közli Sztálinnal, hogy Sikorski „nehéz helyzetben” van, mivel nagy nyomás nehezedik rá Lengyelország részéről, hogy bizonyítsa: képes szembeszállni a Szovjetunióval. Először a londoni kormány külügyminisztere, Anthony Eden próbálta elérni Sikorskinál, hogy „ejtse” az ügyet; április 17-én a tábornok végül felkérte a Nemzetközi Vöröskeresztet az ügy kivizsgálására. Hat nap eltelte után a Vöröskereszt kijelentette, hogy hajlandó együttműködni a mészárlás kivizsgálása érdekében, de azzal a feltétellel, ha valamennyi érdekelt féltől, tehát az oroszoktól is kap erre felkérést.

Churchill elkeseredetten küzdött azért, hogy fenntartsa a diplomáciai kapcsolatot Lengyelország és a Szovjetunió között, s hogy ne adjon propagandaeszközt Hitler kezébe, gyengítve ezzel a szövetségesek közötti viszonyt. Ezzel azonban már elkésett: Sztálin postafordultával, április 25-én már arról számolt be, hogy Molotov külügyminiszter értesítette a lengyeleket a diplomáciai kapcsolatok megszűnéséről, mivel a lengyel sajtó továbbra is „szakadatlanul űzi szovjetellenes kampányát”.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!