Jezsuiták a diktatúrában

Forrai Tamás, a jezsuita rend magyarországi rendtartományának tartományfőnöke a könyvbemutatón kiemelte: huszonegy évvel a rendszerváltás után még mindig rengeteg fehér folt van az egyháztörténetben. A jezsuiták magyarországi rendtartománya, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) és a L'Harmattan Kiadó közös kötetéről szólva megjegyezte, hogy "ha nem vonjuk le a tanulságokat, nem tudunk továbbmenni". Megdöbbentő számnak nevezte, hogy összesen több mint ezer év börtönre ítéltek magyar jezsuitákat a kommunizmus éveiben. Mint mondta, a kötet arról is szól, hogy "rendtársaink mennyire tudtak hitelesen nemet mondani a rosszra", és meglátása szerint "tiszta maradt az üldöztetés alatt a magyar provincia".

Balogh Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának igazgatója közölte: a jezsuiták 1949-ig dinamikusan fejlődtek, A szív című lapjuk példányszáma pár százról sok ezerre emelkedett néhány év alatt 1945 után. A magyarországi jezsuita rendtartomány a legvégsőkig bízott abban, hogy nem számolják fel őket, ám ebben a reménységükben csalódniuk kellett. Mivel ez a korszak közel van időben, lehet hagyatkozni a még élő szerzetesek emlékezetére, vallomásaira, és ezzel a lehetőséggel a kötet él is. Ezenkívül klasszikus levéltári kutatómunkával a szerző felépítette ezt a munkát, miközben olyan hagyatékokat is használt, amelyeket Kismaroson őriznek a ciszterci nővérek - mutatott rá.

Felhívta a figyelmet Balogh Margit arra is, hogy az állambiztonság saját magának sokkal nagyobb munkát okozott azzal, hogy feloszlatta a rendeket, mert így egyenként kellett 1950 után a titkosszolgálat hálózati tagjaival figyeltetnie a szerzeteseket. Az állambiztonság aztán "saját maga gyártotta az ügyeket", hogy biztosítsa saját létjogosultságát, és ennek során a szerzeteseknek elővigyázatosságra, megfontoltságra kellett törekedniük a titkosszolgálattal szemben. Szerepelnek a kötetben olyan jezsuiták is, akik vállalták az együttműködést az állambiztonsággal, hogy rendjük érdekeit jobban tudják szolgálni - fogalmazott.

Kitér a szerző arra is, hogy Mócsy Imre a rend képviseletében Rómában "próbálta menteni a menthetőt" 1948-ban, hogy a Vatikán segítségével megelőzhető legyen a büntetőeljárás Mindszenty József esztergomi érsek ellen. Nem járt sikerrel, az országba már a Vatikán üzenetével érkezett vissza, amely a vértanúság vállalására szólította fel a püspöki kart - tette hozzá Balogh Margit. A kötet szerzője, Bánkuti Gábor történész elmondta: a kutatások során találkozott botlásokkal, emberi gyengeséggel is, és mindezek arra intik az embert, hogy "morális felsőbbséggel ne nyilatkoztasson ki semmit".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?