2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Az augusztusi puccsal ért véget a Szovjetunió

2011. augusztus 18. 11:00

Húsz éve, 1991. augusztus 19-én hajnalban meghökkentő közlemény sokkolta a moszkvai rádió hallgatóit (és az egész világot): egy új testület, a Rendkívüli Állapot Állami Bizottsága (GKCSP) bejelentette a rendkívüli állapot bevezetését a Szovjetunió egyes területein. A közlemény szerint Mihail Gorbacsov szovjet elnök egészségi állapota miatt nem képes ellátni kötelezettségeit, így azokat az alkotmány 127. cikke értelmében az alelnök, Gennagyij Janajev veszi át.


Akcióban a nyolcak bandája

A Szovjetunióban a konzervatív erők már régóta készültek a leszámolásra; a puccsra egy nappal azelőtt került sor, hogy a szovjet tagköztársaságok aláírták volna az eresztékeiben recsegő birodalom egyben tartását szolgáló új megállapodásukat. A technikai előkészítést és kivitelezést az Állambiztonsági Bizottság (KGB) hajtotta végre, s személyesen a KGB vezetője, Vlagyimir Krjucskov irányította. A családjával együtt a krími Foroszban üdülő Gorbacsovot augusztus 18-ra hermetikusan elszigetelték, lényegében házi őrizetbe helyezték, és lemondásra szólították fel. Krjucskov utasítást adott bizonyos szovjet és orosz személyek érintkezéseinek lehallgatására, összeállították a letartóztatandók névsorát. Másnapra a 103. számú KGB-hadosztály körülvette a Kreml térségét és megközelítette a moszkvai Fehér Házat, az orosz parlament épületét.

Augusztus 19-én a teljes hatalmat a Rendkívüli Állapot Állami Bizottsága vette át, amelynek tagjai Gennagyij Janajev alelnök, Valentyin Pavlov kormányfő, Oleg Baklanov, a szovjet parlament védelmi bizottságának alelnöke, Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke, Dmitrij Jazov védelmi miniszter, Borisz Pugo belügyminiszter, Vaszilij Sztarodubcev, a Szovjet Parasztszövetség elnöke, Alekszandr Tyizjakov, az Ipari-, Közlekedési-, Hírközlési és Építőipari Vállalatok Szövetségének elnöke voltak. Moszkvában páncélosok vonultak az utcákra, és Janajev 19-én délutántól rendkívüli állapotot hirdetett ki Moszkva területén is, mivel a nap folyamán több kísérlet történt a GKCSP döntéseinek szabotálására, tüntetések szervezésére.

Miközben a Valentyin Pavlov vezette szovjet minisztertanács támogatásáról biztosította a GKCSP határozatait, s hasonlóan nyilatkozott több nemzetiségi politikus is, az oroszországi parlament alkotmányellenes, reakciós államcsínynek minősítette a történteket, s általános politikai sztrájkra hívta fel a lakosságot. Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke gyorsan és határozottan cselekedett: kijelentette, hogy átveszi az ellenőrzést a föderáció területe felett, felszólította a hadseregnek és a KGB-nek a puccsban részt vevő alakulatait, hogy szüntessék be tevékenységüket. 19-én este sztrájkba léptek az orosz, az ukrán és a belorusz szénbányászok, az éjszaka folyamán több tízezres tömeg gyűlt össze az oroszországi parlament épületénél, s újabb katonai egységek érkeztek annak védelmére. A következő órákban, napokban puccsellenes tömegmegmozdulásoktól voltak hangosak a szovjet nagyvárosok Moszkvától Leningrádig, Kisinyovtól Tallinnig, miközben az ukrán és a kazah vezetés is elítélte a "nyolcak bandájának" akcióját.

A puccs végjátékaként augusztus 21-én hajnalban három halálos áldozatot követelő lövöldözés robbant ki az orosz parlament épülete előtt. Az orosz parlament aznapi rendkívüli ülésén Jelcin bejelentette, hogy elmenekültek a puccsisták, másnap már le is tartóztatták, majd később bíróság elé állítottak őket. Gorbacsov másnap visszatérhetett Moszkvába, ám akkorra már teljesen megváltozott körülmények közé.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár