2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az iraki múlt ma is politikafüggő

2010. július 12. 14:12 The New York Times, MTI

A szekták közötti erőszakos összecsapások napjaiban Maj Abdul Váhab saját szemeivel látta az iskolája udvarán heverő holttesteket. Ám a tanárnőnek nem engedik meg, hogy bármit elmondjon is diákjainak a vallási öldöklésekről, az Irak elleni amerikai támadásról vagy Szaddám Huszein kormányáról, amelyet az offenzíva megdöntött. Tulajdonképpen ő maga sem akar a múlt eseményeivel foglalkozni. "Mintha egyik sem létezne" - mondta a The New York Timesnak az asszony, aki valaha annak a középiskolának volt a diákja, amelynek ma az igazgatónője.

Mint sok más iraki, ő sem siet történelmi előadást tartani Szaddám Huszeinről. "Harmincöt éven át volt hatalmon. Ha 35 év múlva belefoglalnák a történelembe, szerintem az még mindig túl korai lenne. Hallani sem akarunk róla" - fejtette ki az igazgatónő.

A kivégzett elnök uralmának több mint három évtizede alatt az oktatás, főleg a történelemtanítás a hatalmat gyakoroló Baath-párt ideológiájának terjesztésére és a diktátor személyének dicsőítésére szolgált. Hét évvel az őt megdöntő háború után Irak történelmének felidézését az ország iskoláiban még mindig akadályozza a politika és az aggodalom, hogy a közelmúlt éppenséggel felélesztheti a véres szektaháborúkat.

"Igyekszünk kerülni a kényes témákat" - hangsúlyozta az amerikai lapnak Hazi Mutlak, az a kormánytisztviselő, akit az iraki tananyag áttekintésével bíztak meg. "Márpedig a 2003-as amerikai invázió kényes téma. Egyes irakiak Szabadság hadműveletnek nevezik, mások viszont megszállásnak. Következésképpen nem foglalkozunk vele".

Az iraki kormány az UNESCO, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete segítségével 2008-ban kezdte meg a tananyag átdolgozását, a folyamat 2012-ig tart. A cél az, hogy az oktatás megfeleljen egy demokratikus társadalom követelményeinek. "A szekták jelentik a fő problémát" - magyarázta Mohamed adzs-Dzsávahri, az oktatási minisztérium tantervosztályának helyettes igazgatója. "Minden szekta el akarja távolítani a könyvekből azt, amivel nem ért egyet".

Az illetékes arra az iszlámmal foglalkozó tantárgyra utalt, amely történelmi és vallási témák keveréke. Az állami iskolák tantervében szereplő tárgy anyagának átdolgozása még tart. "Itt van például az ima. A síiták ima közben lefelé tartják a kezüket, a szunniták összefonják a karjukat. Melyik stílust ajánljuk?" - vetette fel. A nyilvánvalónak tűnő válasz, hogy mindkettőt, nem egyszerű egy olyan országban, amelyben nemrég még véres konfliktusok voltak a két irányzat hívei között. "A mi társadalmunk még nem részesült olyan nevelésben, amely elfogadhatóvá tenné ezt a fajta nézetkülönbséget" - vélekedett adzs-Dzsávahri.

A középiskolás történelem tankönyvben legfeljebb utalások találhatók "a korábbi rendszerre" vagy "a diktátorra". A szöveg megemlékezik a korábbi hasemita királyságot megdöntő 1958-as puccs előtti iraki politikai elnyomásról, a megmozdulásokról és az elégedetlenségről, és azt mintegy mellékesen a Szaddám Huszein bűnei elleni tiltakozásokhoz hasonlítja, amelyek azt követően törtek ki, hogy 1988-ban a diktátor vegyi fegyvereket vetett be a kurdok ellen, majd az Öbölháború után leverte az 1991-es síita felkelést.

A tankönyv az 1958 előtti helyzetről szólva megjegyzi, hogy "az iraki városokban tüntetések voltak, lázadások törtek ki a hatóságok ellen, és ingatag helyzet alakult ki." Aztán a szövegben később az olvasható, hogy "az pontosan olyan volt, mint ami az országban a diktátor idején történt." Az amerikai invázióról nem tesz említést a tankönyv.

Amikor az órán valaki megemlíti a háborút, vannak tanárok, akik gyorsan más témára terelik a szót. Mások viszont pártolják a vitát, még ha az túl megy is azon a határon, amelyet megszabtak az illetékesek. "Igenis néha vitatkoznunk kell erről" - érvelt Vaszán Mahmod, a bagdadi Al Ahrár lánygimnázium tanárnője. "Amikor az amerikai támadásról beszélek, én megszállásnak, nem felszabadításnak nevezem".

Hutham Huszein, aki a modern Európa történelmét oktatja, bevallotta a lapnak, hogy amikor a gyarmatosításról van szó, ő az amerikai inváziót hozza fel példaként. "Beszélünk francia gyarmatosításról, brit gyarmatosításról, miért ne beszélhetnénk amerikai gyarmatosításról?!" - szögezte le.

Az iraki kultúra története évezredekre nyúlik vissza, az ország az ókori Mezopotámia jelentős részét magában foglalja. A mai történelemkönyvekből ugyanakkor töröltek minden utalást a Szaddám Huszein-korszakra. "Ennek viszont az lett az eredménye, hogy a könyvek rosszabbak, mint azelőtt" - jelentette ki Muhamed Kámil, a bagdadi Musztansziríja Egyetem történelmi fakultásának elnöke.

Az előző rezsim idején a 20. század történelme teljes mértékben propaganda volt, a diktátor képe díszített minden tankönyvet, de egyes oktatók szerint a régi történelmi korszakokat korábban sokkal mélyebben dolgozták fel, mint az új tananyagban. Az érzékeny pontok kerülésének és a multikulturális megközelítésnek szellemében, illetve a korábban oktatott arab nacionalizmussal való tudatos szakítás jegyében tömörítették a történelem régi periódusait, és új témákat csatoltak a tananyaghoz.

Az iszlamisták a térség történelmének a 7. században élt Mohamed próféta utáni részét helyezik előtérbe. "A múltban Irak régi, ókori civilizációját tanítottuk" - idézte fel Hutham Huszein, aki történelemtanár. "Én Mezopotámiáról, a civilizáció bölcsőjéről, Egyiptomról és Szíriáról szeretnék továbbra is beszélni. Most viszont hozzácsapták a buddhizmust és a hinduizmust. De hát ezeknek mi közük hozzánk?" Hüvelykujját és mutatóujját mintegy öt centire szétnyitva mutatja, hogy milyen vastag volt a régi történelemtankönyv. Az új, amely Bagdad 1258-as mongol ostromától napjainkig dolgozza fel a múltat, összesen 96 oldal.

Szaddám Huszein diktatúrájában a történelem az államhatalom érdekeit szolgálta. Irak fiatal demokráciájában másként, de a jelek szerint megint csak a politikához kapcsolódik. Mutlak, akinek feladata Irak tankönyveinek demokratizálása, úgy fogalmaz, hogy az oktatási minisztérium célja "az iraki nép egyesítésének eszközévé tenni a történelemoktatást".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár