2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Népességrobbanást hozott a kőkori innováció

2009. július 27. 10:31 New Scientist, MTI

Kőkori innováció idézte elő a népesség robbanásszerű növekedését az indiai szubkontinensen - állítja egy brit kutató.


Michael Petralgia, az Oxfordi Egyetem régésze szerint a térség lakossága mintegy 35 ezer évvel ezelőtt kezdte alkalmazni az úgynevezett mikroliteket - többnyire mértani alakzatú pattintott kovakőszilánkokat, amelyek fokozatosan felváltották a drabálisabb kőeszközöket. Ezek az aprócska, könnyen elkészíthető kőeszközök nagy előrelépést jelentettek a korabeli lakosság számára, hiszen kevesebb alapanyagból, gyorsabban és nagyobb mennyiségben lehetett őket előállítani.

"Ez lehetővé tette, hogy hatékonyabban, kevesebb erőfeszítéssel öljék le az állatokat" - magyarázta Lawrence Guy Straus, a University of New Mexico paleoantropológusa, aki nem volt részese a vizsgálatnak. Michael Petralgia elmélete szerint a globális jégkorszak beköszöntével 30-35 ezer évvel ezelőtt megváltoztak a létfeltételek az indiai szubkontinensen: lerövidült a monszunidőszak, s az addigi homogén trópusi növényzetet a szavannák, lombhullató erdők és sivatagok "foltszerű" mintázata váltotta fel.

Mivel az emberi életre alkalmas terület egyre zsugorodott, a népesség csoportjai közelebbi kontaktusba kerültek egymással, s versenyezniük kellett a szűkülő élelemforrásokért. "Új stratégiákat kellett kifejleszteniük, hogy új forrásokra leljenek. Így született a korszakalkotó újítás, a mikrolittechnológia" - magyarázta Michael Petraglia.

A keskeny, mindössze 4 centiméter hosszú kőeszközök tömeges alkalmazása 30 ezer évvel ezelőttre tehető. A kovakőszilánkokat először a lándzsanyélhez, később a nyilakhoz erősítették, ennek köszönhetően a vadászó-gyűjtögető népesség a sűrűbben lakott térségekben is képes volt megélni, s létszáma növekedett. Az elméletére Michael Petralgia munkatársai genetikai bizonyítékokat is találtak - India jelenkori lakosságánál az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t vizsgálva bizonyítékokat szereztek arra nézve, hogy a térség népességének genetikai diverzitása (sokfélesége) épp a globális jégkorszak idején kezdett el növekedni.

A későbbi találmányok, például a növénytermesztés és az állattartás minden kétséget kizáróan tovább növelték a népesség sűrűségét, ám mint Michael Petralgia rámutat, a 35 ezer évvel ezelőtti technológiai újítás indította el azt a lavinaszerű demográfiai folyamatot, amelynek hatása mind a mai napig érződik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár