Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját

Bartolomé Esteban Murillo: A háromkirályok imádása

Egy nap mind felett

Manapság a nyugati keresztény kultúrkörben Jézus születésének ünnepe, szenteste december 25-re esik. Vannak azonban olyan keresztény egyházak, amelyek más időpontokban ünneplik meg Jézus születését, közülük is legismertebb az ortodox (pravoszláv) egyház, amely január 6-át tekinti a megfelelő dátumnak.

A bibliai források valójában igen kevés támpontot nyújtanak arra nézve, hogy pontosan mikor, az év melyik napján történt Jézus születése. A korai egyházatyák hagyománya a január 6-i születésnapot követte, de abban Lukács és Máté evangéliumának a leírása is megegyezik, hogy az újszülöttet a szabad ég alatt éjszakázó pásztorok látogatták meg – márpedig a Szentföldön ilyenkor gyakran előfordul fagy, sőt akár havazás is.

Közvetve ugyan, de van utalás arra, hogy Jézus pontosan mikor született. Lukács evangéliumában azt írja, hogy Erzsébet, Keresztelő János édesanyja hat hónapos terhes volt, amikor Szűz Mária híres látogatására sor került nála. Keresztelő János apját, Zakariást Lukács evangéliuma szerint egy júniusra eső ünnepen látogatta meg Gábriel arkangyal azzal a hírrel, hogy gyermeke fog születni.

Középkori miniatúra Jézus Krisztus születéséről (1350 körül)

Mivel Keresztelő János születése júniushoz képest kilenc hónappal később történhetett, vagyis márciusban, Jézus pedig hat hónappal utána született, ezért a pontos születési idő valamikor szeptember hónapra eshetett.

A korai keresztény egyházban ennek ellenére a születésnap hagyomány szerinti időpontja nem december 25-én, hanem a már említett január hatodikán volt. Ez a vízkereszt napja is volt, amikor három eseményről emlékeztek meg: a napkeleti bölcsek látogatásáról, Jézus megkeresztelkedéséről és a kánai menyegzőről.

A december 25-i dátum valószínűleg két pogány ünneppel van összefüggésben, bár a vallástörténészek között több magyarázat is létezik arra, hogy miért erre a napra került karácsony.

Az egyik a rómaiak december végén szokásos szaturnália ünnepe, amely december 17-én kezdődött, és a késő antikvitásban az ünnepségek egészen december 23-ig tartottak. Az évnek ebben a szakaszában van a téli napforduló is, amely jó alkalmat biztosított az ünnepre.

A késő római hagyományban a Sol Invictus, azaz a legyőzhetetlen napisten ünnepnapja december 25-re esett. Ez kiválóan rímelt arra az elgondolásra, hogy ha Jézus fogantatásának az ünnepét március 25-én tartották, akkor a születésének kilenc hónappal később kellett lennie. A dátumot mindenesetre a hagyomány szerint I. Gyula (337–352) pápa rögzítette, a vízkereszt ünnepe maradt január 6-án, a karácsony pedig december 25-re került.

1. Egy nap mind felett
2. Évtotó
3. Csillagok háborúja
4. Kepler elmélete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Róma hanyatlásával Ostia jelentősége is csökkent 
• Dánia egy ritkaságnak számító Septimius Severus szoborfejet adott vissza Törökországnak
• Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt 
• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
• Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
• Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
• A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat