2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 08
22 találat
[1]

1288. május 8.

Lodomér esztergomi érsek panaszt emel IV. Miklós pápánál IV. (Kun) László ellen, mert az megszegte esküjét

Az egyházi főméltóság keresztes hadjárat meghirdetését kéri a tatárok és a király ellen.

[2]

1288. május 8.

Lodomér érsek siralmas képet fest Magyarországról

A IV. Miklós pápának írt levelében az esztergomi érsek részletesen taglalta IV. (Kun) László vétkeit. Szenvedélyes hangvétellel számolt be a magyar király gyalázatos tetteit. A király pogányokkal vette körül magát, sem Istent nem félte, sem embert nem tisztelt. A Magyarországra érkező Fülöp pápai legátus figyelmeztetését elengedte a füle mellett. Ezért Lodomér a kiközösítés fegyveréhez nyúlt. A király kénytelen volt megalázkodva Esztergomba menni, ahol esküt tett a katolikus erkölcs követésére. Ez az ígéret azonban mulandónak bizonyult, mivel a feloldozás után IV. László ott folytatta kihágásait, ahol abbahagyta. Kun szeretőket tartott, feleségét eltaszította magától, és jövedelmeitől, birtokaitól is megfosztotta. Emberei egyháziakat bántalmaztak, kolostorokat támadtak meg. Az érsek a Szentszék segítségét kérte a király megfékezéséhez.

[3]

1309. május 8.

Csák Máté nádori címet visel

[4]

1328. május 8.

XXII. János pápa I. Károly kérésére utasítja a magyar püspököket, hogy a kunokat ne rettentsék el a megtéréstől a tized követelésével

[5]

1350. május 8.

I. (Nagy) Lajos rövid ostrom után elfoglalja Barit

[6]

1360. május 8.

Aláírják a brétigny-i békét

A brétigny-i béke (Chartres mellett) átmenetileg lezárja a Franciaország és Anglia között 1337 óta tomboló háborút. A Plantagenet-házból származó III. Edward angol király lemond a francia koronára való igényéről, és ezért független hatalmat kap Guyenne, Gascogne, Guines, Calais, Limousin és Patou fölött. Ezenkívül, Franciaország a maupertuis-i csatában (1356) angol fogságba került II. (Jó) János francia királyért 3 millió aranytallér váltságdíjat fizet. A kizárólag francia földön zajló háború oka III. Edward igénye a francia trónra, minthogy a Capeting-uralkodóház (987) egyenes ágon 1328-ban kihalt. III. Edward igényét a Capetingekkel való rokonságra alapozza: ő az 1314-ben elhalt IV. (Szép) Fülöp király egyik unokája. A "százéves"-nek nevezett, valójában ennél is hosszabb ideig tartó háború azonban csak 1453-ban ért véget, és még a XVI. században is voltak angolok francia területen.

[7]

1429. május 8.

Jeanne d Arc vezetésével a francia csapatok felszabadítják Orleans városát

Jeanne de Arc mint hadvezér legyőzi Orléans-nál az angolokat. Ezzel a franciák javára fordulat áll be a százéves háborúban (1420, 1453). Tizennégy éves korától kezdve Jeanne de Arc Istentől való elhivatottságot érzett, hogy a francia trónörököst, VII. Károlyt segítse az angolokkal szemben. Az orléans-i győzelem után VII. Károlyt Rheimsben királlyá koronázzák. 1430-ban Jeanne a burgundi herceg fogságába esik, aki a Burgundiával szövetséges angoloknak adja át. Rouenban 1431-ben az egyház pert indít ellene eretnekség és bűbájosság miatt. 1431. május 30-án megégetik. 1456-ban rehabilitálják, és azóta, mint a francia nemzeti hőst tisztelik.

[8]

1521. május 8.

Megszületett Canisius Szent Péter

Gazdag polgári családból származó szerzetes Nimwegenben látta meg a napvilágot. Apja tiltakozása ellenére teológiát tanult, majd 1543-ban belépett a jezsuita rendbe. Kölnben, német földön körülötte alakult ki az első jezsuita közösség. Minden erejét és tehetségét az erkölcseiben és fegyelmében megromlott egyház megreformálásának, valamint a reformáció elleni küzdelemnek szentelte. Már egész fiatalon fontos politikai és egyházpolitikai küldetéseket is ellátott. Teológus szakértőként részt vett az 1545-ben kezdődött tridenti zsinaton. Ezután Loyolai (Szent) Ignác Rómába hívta, majd két évre rá Németországba küldte apostoli munkára. Életének következő három évtizedét a német katolikus egyház megerősítésének szentelte. Ő szervezte meg a jezsuiták német provinciáját, s ő foglalta össze katekizmusaiban a legvilágosabban, legolvasmányosabban a katolikus egyház tanításait. Freiburg-ban halt meg 1597. december 21-én. 1925-ben avatták szentté és egyháztanítóvá nyilvánították.

[9]

1671. május 8.

Megszületett Giovanni Battiste Caniana olasz építész

Romano-ban született. Bergamóban a Sta Coderina külváros későbarokk stílusú plébánia-temploma, a Sta Maria Maddalena oratóriuma és a Sta Spirito templom beboltozása fűződik a nevéhez. Ezeken kívül Tresolzióban a Palazzo Rotigni, Verolában a Collegio delle Dimesse és több vidéki templom épült a tervei alapján. Faszobrászként és intarziaművészként is jelentős Caniana Bergamo-ban halt meg 1754. május 5-én.

[10]

1794. május 8.

Guillotine által kivégzik Lavoisier, francia kémikust

[11]

1828. május 8.

Megszületett Henry Dunant

Dunant már a krími háború idején felfigyelt a sebesültek szomorú sorsára, de igazán a solferinói ütközet (1859. június 24.) után látottak döbbentették meg. A sebesültekkel akkortájt nemigen foglalkoztak, közülük nagyon sokan megmenekülhettek volna, ha megfelelő ellátásban részesülnek. Abban a gyilkos csatában akkor 40 ezer ember vesztette életét, illetve sebesült meg. Dunant önkénteseket verbuvált, s egy szomszédos faluban hozzáfogott a sebesültek ápolásához. Tapasztalatait a Solferino emlékei című könyvében összegezte, s elhatározta egy nemzetközi segélyszervezet létrehozását. Kezdeményezésére magántársaság alakult Genfben, majd 1863. október 26-án nemzetközi konferenciát hívtak össze, ahol Dunant 17 ország képviselői előtt komplex programot terjesztett elő - ez volt a Nemzetközi Vöröskereszt alkotmányozó konferenciája. A tanácskozáson Svájc iránti tiszteletből elfogadták a vöröskereszt szimbólum használatát, ugyanis a vöröskereszt inverze a svájci lobogónak. 1864. augusztus 22-én aláírták a Dunant által fogalmazott, a háborús felek magatartását szabályozó, a segítséget nyújtók semlegességét szavatoló Genfi Egyezményt. A mozgalom gyorsan terjedt az egész világon, s ma is alapvető szerepet játszik az egészségügyi problémák megoldásában, valamint háborúk és katasztrófák áldozatainak segítésében. Ma a világon közel 180 Vöröskereszt - Vörösfélhold szervezet működik. Henri Dunant (aki egyik alapítója volt az Interparlamentáris Uniónak is) tevékenysége elismeréseként 1901-ben Nobel-békedíjat kapott, s a Nemzetközi Vöröskereszt eddig háromszor részesült ebben az elismerésben. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz. Az Országgyűlés 1993-ban törvényt hozott a Magyar Vöröskeresztről, amelyet nemzeti humanitárius társadalmi szervezetként határoz meg.

[12]

1838. május 8.

Megfogalmazzák a Nép Chartáját

A londoni központi demokratikus-szocialista munkásmozgalom, a chartizmus megfogalmazza alapprogramját, a `Nép Chartájá`-t. A program a liberális alapjogok kiterjesztését követeli a munkásság számára is. Élesen reagál az 1832. VI. 4-i választójogi reformra, amely a választójogot továbbra is meghatározott jövedelemhez és birtokhoz kötötte, s ezzel a lakosság túlnyomó részét kizárta a választásra jogosultak köréből. A chartisták a következő követeléseket fogalmazták meg: 1. általános választójog minden 21 év feletti férfi számára; 2. a választókerületek igazságos beosztása a lakosság lélekszáma alapján; 3. a választásokon titkos szavazás; 4. évenkénti parlamenti választások; 5. a jelöltekkel szemben állított cenzus eltörlése és 6. napidíj a képviselők számára. A program elfogadtatásáért az elkövetkező években gyűlésekre, demonstrációkra kerül sor mindenekelőtt Manchesterben, Birminghamben és Newportban, melyeken több mint 100 000 ember vesz részt. A `Nép Chartájá`-t három alkalommal terjesztik petíció formájában a parlament elé (1839, 1842, 1848), de azt minden alkalommal elutasítják. A chartisták mozgalma a munkásosztály első szervezett politikai fellépését jelenti Nagy-Britanniában, de 1848 után felbomlik.

[13]

1857. május 8.

A politikai elítéltek amnesztiát kapnak

Már április elején elterjedt a híre annak, hogy Ferenc József körutazást tesz Magyarországon, s még a bécsi lapok is sejteni engedték egy nagy amnesztia meghirdetését. A császári pár már Budán volt, amikor közzétették, hogy az egész birodalomban (az észak-olasz tartományokat kivéve) kegyelemben részesülnek a politikai elítéltek. A josephstadti börtönben például május 13-án ünnepélyesen közölték a kegyelmi okiratot, amihez a börtönparancsnok fűzött formás beszédet. A következő napokban kiállították az útleveleket, hazamentek a volt foglyok, de jó részük még sokáig hivatalosan is rendőri felügyelet alatt maradt. Az amnesztiával jelentősen enyhült a politikai légkör. Az emigránsok közül mind többen - így Andrássy Gyula gróf is - letették a hűségesküt, és hazatértek.

[14]

1861. május 8.

Öngyilkos lesz gróf Teleki László

Teleki erősen hibáztatta magát vigyázatlan fogásba kerüléséért (III. 26.), de méltó politikai feladatként vállalhatta az új országgyűlésen többségbe kerülő Határozati Párt vezetését. (Az elnevezés - Deák Ferenc Felirati Pártjával szemben - arra utal, hogy a parlament nem fordulhat felirattal Ferenc Józsefhez, mert ezzel törvényes uralkodónak ismerné el.) Ám egyre inkább tapasztalnia kellett, hogy pártjának vezetői - Tisza Kálmán, Podmaniczky Frigyes báró, Károlyi Ede és Sándor grófok stb. - már nem követik híveik elvárása szerint az emigráció legális politikai taktikáját, hanem maguk is - ha a Deák Ferenc felirati javaslatában foglaltaknál `drágább áron` is - meg kívánnak egyezni a bécsi udvarral. A tépett idegzetű politikus nem érzett elég erőt magában a szembefordulásra, így öngyilkosságának legvalószínűbb oka az önvád amiatt, hogy ezt a rokoni-baráti köréből kikerülő csoportot éppen ő segítette az 1850-es évek végén a hazai titkos szervezet, majd a Határozati Párt élére. A politikus, hála Illyés Gyula társszerzői munkájának, drámaíróként is beírta nevét a történelembe.

[15]

1880. május 8.

Meghal Gustave Flaubert

85 éves korában, a Rouen melletti Croisset-ben éri utol a halál Gustave Flaubert francia írót. Néhány észak-afrikai és keleti úttól eltekintve Flaubert egész életét Croisset-ben töltötte, ahol kizárólag írói munkájának szentelte magát. Kezdetben a romantikus vallásregények stílusában ír, műveiben később a szentimentális romantika és hűvös tárgyilagosság közötti változás, továbbá a közhelyekkel, a középszerűséggel, és a nyárspolgársággal szembeni ellenszenv jutnak kifejezésre. 1875-ben, négyévi munka után jelent meg főműve, a „Madame Bovary” című regénye. Ebben a szerző egy vidéken élő fiatal hölgy életét ábrázolja, aki az életben csalódik, és megtöri környezetének korlátozó erkölcse. Az életmű, amely Flaubert-t a francia realista regényírás megalapítójává tette, a kötetek megjelenésekor az állami cenzúra hivatalnokai figyelmét is felhívta a szerzőre.

[16]

1901. május 8.

Megszületett Székely Mihály operénekes

Jászberényben született, 22 éves korától haláláig az Operaház tagja volt. Már 1924-ben hatéves szerződést kötött vele a bécsi operaház. 1940-ben, a fajüldöző törvények idején ő volt az egyetlen, aki az Operában maradhatott, mivel nem tudták nélkülözni. A német megszállás, 1944. március 19-e után ő sem léphetett fel, a nyilas rémuralom idején a kispesti plébánián bujkált. 1945. március 15-én a megnyitó Bánk bán előadáson ő énekelte Tiborc szerepét. Négy évtizedes pályája során fellépett a világ legjelentősebb operaházainak színpadán. Énekelt Bécsben, Londonban, Párizsban, Moszkvában, s 1946-50 között minden évadban vendégszerepelt a New York-i Metropolitanben is. Elévülhetetlen érdeme, hogy Bartók remekművét, A kékszakállú herceg várát megismertette a nagyvilággal. Jelentősek voltak Mozart, Verdi, Wagner alakításai, s az orosz klasszikusok műveiben aratott sikerei. Szerepmegformálásai énekesi és színészi remekek voltak. Budapesten halt meg 1963. március 22-én. Emlékére Székely Mihály-emlékplakettet alapítottak, amelyet évente adományoznak az Operaház művészeinek.

[17]

1903. május 8.

Meghal Paul Gauguin

55 éves korában meghal választott hazájában Hiva Oán, Atuonában (Marquesas-szigetek) Paul Gauguin, francia festő és grafikus. Az eredetileg bankalkalmazott festő 1895 óta élt a Csenden-óceán szigetein. A romlatlan emberek érzéseit, őszinte megnyilvánulásait minden stiláris modorosság nélkül ábrázolja.

[18]

1906. május 8.

Megszületett Roberto Rosellini olasz filmrendező

A filmművészet egyik legnagyobb mestere Rómában látta meg a napvilágot. Pályáját amatőr filmesként kezdte. Az 1930-as évek végén forgatókönyvek írásában vett részt, majd készített néhány rövid természetfilmet. Az antifasiszta ellenállás időszakában játszódó Róma nyílt város (1945) világsikere után az olasz neorealizmus atyjának kiáltották ki. A film közvetlen kapcsolatot teremtett az utca emberével, valóságos érzelmeket, valóságos helyzeteket mutatott be. Ezután forgatott filmjei: Stromboli (1949), Utazás Olaszországban (1953) nem voltak sikeresek, ezért rövid időre a színház felé fordult, megrendezte Verdi Otellóját, és Honegger Johanna a máglyán című oratóriumát. 1959-ben ismét sikert aratott az ellenállás időszakát szokatlan hangnemben feldolgozó Della Rovere tábornok című filmje, Vittorio de Sica főszereplésével. Jelentős alkotásai még: Rómában éjszaka volt (1960), Vanina Vanini (1961). 1975-ben készült utolsó filmje, a Messiás, Jézus életének izgalmas, modern szellemiségű feldolgozása. Ingrid Bergmannal kötött házasságából született ikerleányai közül Isabella Rossellini szintén filmszínésznő, s hosszú évekig a Lancome illatszercég sikeres modellje is volt.

[19]

1945. május 8.

A Német Birodalom kapitulál

2 óra 41 perckor a Karl Dönitz nagyadmirális vezette utolsó német birodalmi kormány megbízásából Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornoknak, a nyugati szövetségesek főparancsnokának reimsi főhadiszállásán aláírja az egész német haderő feltétel nélküli fegyverletételét. A haditengerészet részéről Hans Georg von Friedeburg tengernagy, a légierő nevében Wilhelm Oxenius tábornok írja alá.
A rendelkezések május 9-én 00 óra 01 perckor lépnek életbe. Ugyanazon a napon 00 óra 16 perckor a Berlin-Karlshorstban levő szovjet főhadiszálláson Wilhelm Keitel vezértábornagy, Hans-Jürgen Stumpff vezérezredes és von Freideburg tengernagy megismétli az aláírást. A Flensburg melletti Mürwikben székelő ügyvezető kormányt május 23-án a szövetségesek tényleges hatalmuknál fogva elmozdítják, és foglyul ejtik. A Német Birodalom, mint önálló állam megszűnt létezni.
A Tangermündénél az Elbán át Nyugatra átkelt 12. Német Hadsereg 100 000 katonájával amerikai fogságba vonul. A következő napokban a fennmaradt német csapatok megadják magukat a mindenütt előrenyomuló szövetséges egységeknek. Az általános zűrzavarnak ezekben a napjaiban a túlélő náci nagyságok megpróbálnak megszökni. Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője, és Hermann Göring birodalmi marsall, akiket Hitler árulás miatt megfosztott tisztségeiktől és kitaszította őket a Nemzetiszocialista Német Munkáspártból, menekülésben keresik az üdvösségüket. Göring május 9-én a szövetségesek kezére kerül, Himmler május 23-án brit fogságban öngyilkos lesz. Karl Dönitz admirális május 1-jén, egy nappal Adolf Hitler öngyilkossága után, átvette a kormány vezetését, amelyet Hitler politikai végrendeletében ráruházott. Hitler titkárának, Martin Bormannak egy távirata tájékoztatta Dönitzet, aki Plön mellett tartózkodott, Hitler öngyilkosságáról. A táviratilag köztársasági elnökké kinevezett Dönitz admirális ügyvezető kormányt alakított, amely azonban csak papíron létezett. Legfontosabb feladatát Dönitz abban látta, hogy Németország elkerülhetetlen fegyverletételét addig halogassa, amíg lehetőleg sok németnek sikerült keletről, a szovjet Vörös Hadsereg területéről nyugatra menekülnie. Ebből a meggondolásból kiindulva javasolja keleten a német kötelékek további ellenállását, míg nyugaton mielőbbi fegyverletételi tárgyalások megkezdését. Dönitz azt hitte, hogy Eisenhower tábornokot megnyerheti egy ilyen megoldás számára, noha tudott volt, hogy a szövetségesek csakis valamennyi német csapat egyidejű fegyverletételét fogadják el. Dönitznek a nyugati szövetségesek mellett és a Szovjetunió elleni döntése azonban az egymásra torlódó események közepette tárgytalanná vált. Von Friedeburg tengernagy a lüneburgi brit főhadiszálláson már május 4-én aláírta a dániai, a hollandiai és az északnyugat-németországi német haderők fegyverletételét.

[20]

1945. május 8.

Az amerikai csapatok elfogják Hemann Göringet

[21]

1971. május 8.

Josip Broz Titót élete végéig Jugoszlávia elnökévé nyilvánítják

[22]

1989. május 8.

Felmentik Kádárt a párt elnöki tisztéből

Az MSZMP Központi Bizottsága felmentette Kádár Jánost a párt elnöki tisztsége alól. Kádár az ülésen mondott beszédének zavarodott és szétesett mondatai már az önmagával, saját múltjával és felelősségével szembenézni próbáló, szorongó öregembert mutatták.

Bezár