Az eddig hittnél is korábban készült a világ legkorábbi ékszere
2009. július 7. 22:46 MTI
Az eddig feltételezettnél jóval idősebb a világ legkorábbi ékszere - az a kagylóból készült nyaklánc, amelynek szemeit egy nemzetközi régészcsapat fedezte fel Marokkó keleti részén egy mészkőbarlangban. Korábban 82 ezer évesre becsülték a leletet, ám most az üledék mélyebb rétegeiben is hasonló kagylókat fedeztek fel.
Korábban
A Nassarius kraussianus puhatestű körömnyi nagyságú kagylóját átfúrták, s okkerrel színezték a kőkorszaki ékszerkészítők. Az archeológusok összesen 47 ilyen "gyöngyszemre" bukkantak a Galambok barlangjában, Taforalt közelében - olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján. A kagylók a modernkori emberi szokások kialakulása körül kibontakozott vita középpontjába kerültek. A régészek közül sokan ugyanis a kagylóból fűzött gyöngysorokban annak a bizonyítékát látják, hogy a modern ember kifinomult szimbolikus tárgyi kultúrát fejlesztett ki.
Eddig a gyöngyfűzési "világversenyben" a dél-afrikai Blombos barlang vezetett, ahol 41 darab Nassarius kraussianus kagylót találták - az ékszer korát 72 ezer évesre becsülték. A régészek azért tartják különösen értékesnek a marokkói leletet, mivel hasonló kagylóékszereket készítettek földrajzilag egymástól oly távol eső térségek lakói.
Mint a kutatást irányító Nick Barton, az Oxfordi Egyetem régészprofesszora rámutatott, a leletek azt bizonyítják, hogy a gyöngykészítés "iparága" egymástól függetlenül fejlődött ki különböző kultúrákban. A felfedezés tanúsága szerint a modern ember fejlődésének igen korai szakaszában, 110 ezer évvel ezelőtt alakult ki a szimbólumok iránti fogékonysága. A régészek szerint Európában az ember megjelenése óta, 40 ezer évvel ezelőtt kezdett szimbolikus tárgyakat készíteni.
A Taforalt közelében folyó ásatások során egy temetőt is felfedeztek, amelynek korát 12 500 évesre becsülik. A feltárások során egyaránt találtak felnőtt- és gyermektemetkezéseket. Az utóbbiak sírjai új adalékokkal gazdagították a korai temetkezési szokásokról alkotott nézeteket: a kicsik közül sokakat olyan kő alá helyezték végső nyugalomra, amelynek oldalait vörös okkerrel színezték, a felnőttek sírját viszont kosszarvakkal jelölték meg.
Nick Barton professzor szerint a két felfedezés arra enged következtetni, hogy a Taforalt melleti barlang évezredeken át szolgált menedékül a térség lakosságának, legfőbb vonzerejét valószínűleg a közelben lévő patak jelentette - olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap