Homo sapiens dárdája okozhatta egy Neander-völgyi halálát

A férfi, akit a tudósok Shanidar 3-nak neveztek el, halálakor 40-50 éves volt, ízületi gyulladásban szenvedett. Bal oldalon, a kilencedik bordáján éles szélű, mély vágott sebet fedeztek fel. A sebesült borda már gyógyulásnak indult, amikor a férfi elhunyt. A Duke Egyetem kutatói szerint halálát valószínűleg az okozhatta, hogy a tüdeje is megsérült.

"A kutatók már ötven éve tanulmányozzák ezt a sebesülést. Egyes tudósok szerint párharcban, késszúrás következtében sebesült meg. Mások szerint véletlen baleset volt - vadásztársa okozhatta, vagy akár a férfi saját magát sebesítette meg. De kik harcoltak: a Neander-völgyiek egymással, vagy a modern emberrel?" - ecsetelte a lehetőségeket a tanulmány vezető szerzője, Steven Churchill, a Duke Egyetem evolúciós antropológiai intézetének docense, aki szerint a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a Homo Sapiens hajítódárdája idézte elő a sérülést.

A tudósoknak mindeddig nem sikerült pontosan meghatározniuk Shanidar 3 korát, aki valamikor 50 ezer és 75 ezer évvel ezelőtti időszakban élt. Ha az első dátum igaz, akkor abban az időben, amikor a modern ember 30 ezer évnyi távollét után visszatért a mai Irak területére. "A modern ember abban a korban már rendelkezett hajítófegyverrel, míg a Neander-völgyi ember nem" - hangsúlyozta a kutató. Sőt dárdavetőt is alkalmazott, amellyel nagyobb távolságra juttatta el a fegyvert. Míg a Homo sapiens fegyverzete egyre kifinomultabbá vált, a Neander-völgyi - bár lándzsával vadászott - a fegyvert Steven Churchill szerint leginkább arra használta, hogy ne engedje testközelbe a vadállatokat.

Az egyetem kutatói az őskori haláleset lehetséges okait mérlegelve több kísérletet is elvégeztek. Speciálisan kalibrált íjpuskával, amelyen bejelölték a lövés erejét, "kőkorszaki" hajító eszközökkel "bombázták" egy sertés csontvázát. A tesztek révén meghatározták, hogy milyen kinetikus energia szükséges ahhoz, hogy a lövés Shanidar 3 sebesüléséhez hasonló sebet okozzon. Összehasonlították a hajítódárda okozta sérülést, valamint a sebet, amelyet párharcban lándzsával okoznak. Utóbbi nagyobb erővel fúródik a testbe és masszívabb sérülést okoz, mint amelyet a Neander-völgyi férfi bordáján felfedeztek.

További érv a hajítódárda mellett a sérülés szöge. Bármi okozta is a sebesülést, az 45 fokos szögben fentről lefelé hatolt be a testbe, ami szintén hajítófegyver röppályájára utal. "A férfi 167-168 centiméter magas lehetett, és állt, amikor testébe fúródott a gyilkos eszköz" - hangsúlyozta Churchill.

A Shanidar 3 mellett még egy sebesült Neander-völgyi ember csontváza ismert. Utóbbira Franciaországban bukkantak, az illető a cro-magnoni ember kortársa volt. Fejsérülést szenvedett, amely majdnem begyógyult.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?