Bocsánatkérést várnak a spanyoloktól a mórok
2009. április 14. 11:41 Times Online
Az európai etnikai tisztogatás egyik első, és egyben legbrutálisabb fejezete volt, amikor 1609-ben kiűzték a mórokat Spanyolország területéről - vélik az eseménnyel foglalkozó történészek és értelmiségiek, akik szerint nem csoda, hogy a spanyolok ma nem szívesen elevenítik fel az akkor történteket.
Korábban
Négyszáz éve annak, hogy III. Fülöp spanyol uralkodó utasítására 300 ezer spanyol moriszkót, azaz kikeresztelkedett muszlimot űztek ki az országból. Az ezután következő öt év során több száz ember halt meg a menekülés közben, amikor a spanyol inkvizíció vezényletével elűzték őket otthonaikból.
Ezen dátumra így érthető okokból hivatalosan senki nem emlékezik idén, bár az egykori eseményekre kiállítások, konferenciák és tudományos viták sorozata próbálja majd meg felhívni a figyelmet. Az évforduló kapcsán a spanyol lapok jelentős lépésnek tartják, hogy José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök találkozott török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal, akivel a nyugat és az iszlám országok között hidat építő társulás alapokmányát írták alá.
Egyes muszlim írók, illetve spanyol és marokkói értelmiségiek azonban amellett érvelnek, hogy a spanyoloknak hivatalosan is bocsánatot kéne kérniük az egykori események miatt. Juan Goytisolo spanyol író szerint „a spanyol illetékesek és a tudományos élet a csend erődjébe menekülnek a kérdés elől”, amely szerinte „az első modern kori európai etnikai tisztogatás volt”.
A kérdés egyben rávilágít az ország egyik legproblémásabb múltértelmezési kérdésére, azaz a mór vagy muszlim múlthoz fűződő kapcsolatra. A 8. századi hódítás után ugyanis évszázadokig mór kézen volt az ország, míg a katolikus uralkodók a reconquista után 1492-ben győzelmet ültek új országukban. A fennhatóságuk alatt maradt több százezer muszlimot kikeresztelkedésre kényszerítették, ám sokan továbbra is megőrizték korábbi hagyományaikat.
A protestáns Hollandia ellen vívott háború kudarca után aztán III. Fülöp 1609. április 9-én írta alá azt a dekrétumot, amely a kikeresztelkedettek kiűzéséről határozott: az uralkodó reményei szerint ez országa egységét erősíthette volna. A történészek mára azonban egyetértenek abban, hogy ez a lépés csak meggyengítette a társadalmat, főként gazdaságilag, amelynek súlyos politikai következményei is lettek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
- Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
- Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
- Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
- Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
- A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
- A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
- India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
- Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap