Arab költő írhatta a spanyol hőseposzt
2009. március 31. 10:25
A középkori, El Cantar del Mio Cid (El Cid dala) című hőseposz, amely a reconquista egyik keresztény hadvezérének kalandjait meséli el, a korábban hitt spanyol helyett valójában egy arab költő alkotása lehet - állítja egy kutató.
Korábban
A Valladolidi Egyetem arab és iszlám tanszékének professzora, Dolores Oliver nemrég megjelent, El Cantar del Mio Cid: genesis y autoria arabe (El cid dala: arab eredet és szerzőség) című könyvében bemutatja, hogy a középkori hősposzt valójában Abu I-Valid al-Vakkasi arab költő írhatta, hogy azzal spanyol keresztény patrónusa számára készítsen egy politikai propagandaművet.
Az Efe hírügynökségnek adott interjúban a kutatónő arról is beszámolt, hogy a két férfi között egy olyan hűbéri szerződés lehetett, amely a költőnek annak fejében adott szabadságot, hogy az halhatatlanná teszi Rodrigo Diaz de Vivart, más néven El Cid Campeadort (1044–1099), és egy hőskölteményben hagyja az utókorra annak tetteit. A muszlim és keresztény történetírók egyébként mindannyian a kor egyik legbölcsebb emberének tartották al-Vakkasit, aki a munkát a valenciai udvarban állította össze, majd azt a város 1094-es meghódítása után egy évvel kezdték terjeszteni.
A kutatónő egy 1984-es szeminárium után kezdett a művel foglalkozni, amellyel kapcsolatban kezdettől az élt benne, hogy minden bizonnyal egy arab szerző munkája lehet. Kezdetben azonban ő maga sem hitt ebben, és nem mert belevágni a kutatásba. Végül azonban nekiállt a könyv megírásának, és akkor már biztos volt benne, hogy az El Cid egy keresztény szolgálatban álló arab szerző munkája lehet.
A mű pontos datálásában, és földrajzi elhelyezésében az segített, hogy egy olyan helyet kellett találni, ahol a korban tolerancia és megértés lehetett a muszlimok és keresztények között. Ez pedig csak az 1094 és 1099 közötti Valencia lehetett, hiszen sem Sevillában, sem Zaragozában nem írhattak volna ennyire semleges művet. Az elmélet komolyan szembemegy a korábbi kutatásokkal is: azok szerint ugyanis a hőseposzt 1140-ben, vagy éppen 1207-ben állíthatták össze. Oliver szerint azonban Campeador halála után már nem volt olyan a légkör, amely lehetővé tette volna egy hasonlóan toleráns mű megírását.
A kutatónő számára egyébként a megjelenés jelentette a legnagyobb meglepetést – derül ki az interjúból, hiszen a korszak kutatói nagyon jól fogadták az új elméletet, és sokkal kevésbé tartottak annak elfogadásától, mint ő maga.
Magyarra egyébként Beksics Gusztáv, Győry Vilmos és Thaly Kálmán fordították le a Cid románcokat. A németeknél először Herder dolgozta fel Cidjében ezeket románcokat, amelyet később magyarázatokkal ellátva nálunk is kiadtak. A híres eposzból több film is készült: a leghíresebbet 1961-ben, Charlton Heston főszereplésével mutatták be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap