Arab költő írhatta a spanyol hőseposzt

A Valladolidi Egyetem arab és iszlám tanszékének professzora, Dolores Oliver nemrég megjelent, El Cantar del Mio Cid: genesis y autoria arabe (El cid dala: arab eredet és szerzőség) című könyvében bemutatja, hogy a középkori hősposzt valójában Abu I-Valid al-Vakkasi arab költő írhatta, hogy azzal spanyol keresztény patrónusa számára készítsen egy politikai propagandaművet.

Az Efe hírügynökségnek adott interjúban a kutatónő arról is beszámolt, hogy a két férfi között egy olyan hűbéri szerződés lehetett, amely a költőnek annak fejében adott szabadságot, hogy az halhatatlanná teszi Rodrigo Diaz de Vivart, más néven El Cid Campeadort (1044–1099), és egy hőskölteményben hagyja az utókorra annak tetteit. A muszlim és keresztény történetírók egyébként mindannyian a kor egyik legbölcsebb emberének tartották al-Vakkasit, aki a munkát a valenciai udvarban állította össze, majd azt a város 1094-es meghódítása után egy évvel kezdték terjeszteni.

A kutatónő egy 1984-es szeminárium után kezdett a művel foglalkozni, amellyel kapcsolatban kezdettől az élt benne, hogy minden bizonnyal egy arab szerző munkája lehet. Kezdetben azonban ő maga sem hitt ebben, és nem mert belevágni a kutatásba. Végül azonban nekiállt a könyv megírásának, és akkor már biztos volt benne, hogy az El Cid egy keresztény szolgálatban álló arab szerző munkája lehet.

A mű pontos datálásában, és földrajzi elhelyezésében az segített, hogy egy olyan helyet kellett találni, ahol a korban tolerancia és megértés lehetett a muszlimok és keresztények között. Ez pedig csak az 1094 és 1099 közötti Valencia lehetett, hiszen sem Sevillában, sem Zaragozában nem írhattak volna ennyire semleges művet. Az elmélet komolyan szembemegy a korábbi kutatásokkal is: azok szerint ugyanis a hőseposzt 1140-ben, vagy éppen 1207-ben állíthatták össze. Oliver szerint azonban Campeador halála után már nem volt olyan a légkör, amely lehetővé tette volna egy hasonlóan toleráns mű megírását.

A kutatónő számára egyébként a megjelenés jelentette a legnagyobb meglepetést – derül ki az interjúból, hiszen a korszak kutatói nagyon jól fogadták az új elméletet, és sokkal kevésbé tartottak annak elfogadásától, mint ő maga.

Magyarra egyébként Beksics Gusztáv, Győry Vilmos és Thaly Kálmán fordították le a Cid románcokat. A németeknél először Herder dolgozta fel Cidjében ezeket románcokat, amelyet később magyarázatokkal ellátva nálunk is kiadtak. A híres eposzból több film is készült: a leghíresebbet 1961-ben, Charlton Heston főszereplésével mutatták be.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése