2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Titkos alakulat robbantotta volna fel Moszkvát

2008. december 8. 10:32 The Daily Telegraph

Egy Sztálin utasítására létrehozott, speciális alakulat közel 1200 épületet, így a Bolsoj Színházat, és a Szent Vazul székesegyházat is felrobbantotta volna, ha a nácik elfoglalják a várost - derül ki a téma kapcsán most kiállított iratokból.


Moszkva 1941 augusztusában

A korábban szigorúan titkos iratokat a szovjet katonai elhárítás kilencvenedik születésnapja alkalmából mutatták be az orosz fővárosban, és ezekből kiderül, hogy Sztálin a végletekig elment volna a nácikkal szemben. A dokumentumok az 1941 őszén elkészített „Moszkva Terv” gyűjteményéből származnak, amelyeket akkor készítettek, amikor a németek már csak 30 kilométerre voltak Moszkvától.

A szovjet tábornokok akkor azt közölték Sztálinnal, hogy a főváros minden bizonnyal eleshet, így a diktátor elkeseredett lépésre szánta el magát: létrehozta a Különleges Feladatok Független Motorizált Brigádját (OMSBON), amelynek feladata a legfőbb utak és épületek elpusztítása lett volna. A tervek elkészítésekor elég volt a történelemhez fordulni: hasonló egységet már I. Sándor cár is létrehozott, amikor Napóleon csapatai 1812-ben elérték Moszkvát. Az akció akkor sikeres volt: a franciák már csak egy lerombolt és lakatlan várost találtak, amelyet ráadásul rájuk is gyújtottak.

A 20. század kihívásai viszont már jóval komolyabbak voltak, ezért az OMSBON feladata 1200 épület aláaknázása volt. Robbanóanyagok kerültek például a Bolsoj, a Kreml és a leghíresebb templomok vagy szállodák alá is - arról korábban mi is beszámoltunk, hogy ennek nyomait az átépítések során gyakran megtalálják az orosz fővárosban.

A tervek azonban másra is kiterjedtek: a művészeket például gondosan felfegyverezték, így ha a német tábornokok előadásokat szerveztek volna, akkor sikeresen megölhették volna őket. Lev Knipper karmester pedig azt a feladatot kapta, hogy ha Hitler is ellátogat volna a Moszkvába, akkor egy előadás közben ölje meg őt.

A szervezet Sztálin dácsája kivételével a vidéki katonai épületeket is felrobbantotta volna - annak aláaknázására azért nem került sor, mert a diktátor nagyon félt attól, hogy saját nyaralójának felrobbantásával akár vele is végezhetnek majd. Az OMSBON elpusztította volna a moszkvai telefonhálózatot, víz- és energiaellátást is, hogy a németek semmilyen módon ne használhassák a várost.

A nagyközönség számára most először látható dokumentumok mellett azonban a tárlaton olyan kiállítási tárgyak is szerepelnek, amelyek más szovjet kémegységekhez fűződnek. Ilyen például a SZMERS (halál a kémekre) katonai kémelhárítás anyaga, amely független szervezetként alig három éven át (1943-46) létezett, mégis megmaradt a köztudatban, hiszen központi szerepet játszottak Ian Fleming 007-es regényeiben. A filmekben a SZMERS már SPECTRE lett, és a szovjet célok helyett "csupán" a világuralmat akarták megszerezni.

A kiállításon megtekinthető Hitler egyik kabátja is, amelyet a szovjet csapatok 1945-ben a berlini bunkerben találtak.

2019. tél: Fagyos téli ütközetek
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!