II. Károly

(1893 - 1953)

II. Károly román király 1893. október 15-én született Sinaia-ban, a Hohenzollern-Sigmaringen-dinasztiából. Apja I. Ferdinánd király (uralkodott: 1914-1927), anyja Mária, edinburghi hercegnő volt. 1921-ben vette feleségül I. Konstantin görög király lányát, Helena hercegnőt, egyetlen gyermekük, I. Mihály lett később az utolsó román uralkodó.

Károly 1925-ben családi okokból lemondott trónöröklési jogáról. 1927-ben, apja halála után így Mihály lépett a trónra, de kiskorúsága miatt egy régenstanács kormányozta Romániát. Károly 1928-ban elvált a feleségétől, jóval előtte azonban már viszonyt folytatott egy vidéki patikus elvált leányával, Elenatsa Lupescuval, akit 1947-ben feleségül is vett.

Károly külföldön élt, de 1930-ban a kormány kérésére visszatért Romániába, a parlament rövidesen megfosztotta fiát a koronától, s 1930-ban II. Károlyként a trónra lépett. 1937-ben feloszlatta a parlamentet, s 1938-ban királyi diktatúrát vezetett be, amellyel a vasgárdisták növekvő hatalmának igyekezett gátat vetni. 1940-ben, amikor Besszarábiát és Észak-Bukovinát megszállták a szovjetek, Dél-Dobrudzsa visszakerült Bulgáriához, Észak-Erdély pedig Magyarországhoz, a második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után hatalomra került szélsőjobboldali legionárius (vasgárdista) Ion Antonescu vezette kormány lemondatta II. Károlyt, és fasiszta diktatúrát vezetett be. A korona ismét a fia, I. Mihály fejére került.

II. Károly ismét száműzetésbe vonult, és soha többé nem tért vissza Romániába. 1953. április 4-én Portugáliában, Estorilban halt meg.