George Washington
(1732 - 1799)
George Washington, az amerikai függetlenségi háború hadvezére és az Egyesült Államok első elnöke 1732. február 22-én született Virginia angol gyarmaton, Westmoreland megye egyik gazdag ültetvényes udvarházában, Popo’s Creekben. Washington 11 éves korában árvaságra jutott, s ezután féltestvéreivel és anyjának gazdag rokonaival élt Virginiában.
Az iskolai tanulmányai során különösen érdekelték a trigonometriai és a mérnöki szakkönyvek, s érdeklődött a hadtudomány iránt. Fiatalon megörökölte a legendás hírű Mount Vernon-i birtokot, udvarházzal, ültetvényekkel és néger rabszolgákkal. Egy ideig a jómódú farmerek életét élte: legfőbb szórakozását a rókavadászat és a farmerbálok alkották, míg élete döntő részét a gazdálkodás töltötte ki.
1753-ban beállt a virginiai milíciába, és a brit gyarmati hadsereggel részt vett a hétéves háború (1756-1763) amerikai szakaszában. 1753-ban tiszti rangot kapott, és egységével a vad Ohio völgyében harcolt a franciák ellen. Közben a vidéket is feltérképezte, s amikor épségben hazatért, kiadta a George Washington őrnagy naplóját. A könyv alapján nemcsak a kalandos földrajzi vállalkozás híre terjedt el, hanem a nevét is megismerték a gyarmatokon, de még Angliában is. 1754-ben már a virginiai haderők főparancsnokaként foglalt el több francia erődöt, főként Fort Duquesne (a majdani Pittsburgh) ostrománál tűnt ki. A következő évben már Braddock tábornok angol-amerikai seregében segédtiszt, megkapta az ezredesi rangot. 1759-ben, a harcok elültével visszavonult a birtokára gazdálkodni.
1759-ben megnősült, egy gazdag özvegyet, Martha Custist vette feleségül, gyermekük azonban nem született. Virginia tekintélyes és megbecsült politikusa lett, beválasztották a helyi törvényhozásba, tagja lett a virginiai „Polgárok Házá”-nak. Az Angliával az 1760-os évektől kialakuló konfliktusban ő is az elégedetlenkedők közé tartozott, kitartott a gyarmatok jogai mellett. Az 1773. december 16-ai „bostoni teadélután”-t követően Washington 1774-ben tagja lett a Philadelphiában összeülő Első, majd Második Kontinentális Kongresszusnak. A függetlenségi harc megindulása után a kongresszus Washingtont 1775. június 15-én az Anglia ellen felkelt gyarmatok hadseregének fővezérévé választotta. Washington tábornok már 1775 nyarán a tüzérség mesteri elhelyezésével kiűzte az angolokat Bostonból. Ezt követően egészen 1783-ig tartottak a hullámzó harcok, amelyekben több vereség is érte az amerikaiakat, 1777-ben viszont Saratogánál egy jelentős angol sereget megadásra kényszerítettek, majd 1781-ben Yorktown-nál kapitulált Washington előtt az utolsó számottevő brit sereg, 1783-ban a párizsi békében Anglia elismerte a gyarmatok függetlenségét.
1783-ban Washington lemondott minden tisztségéről és visszavonult Mount Vernon-i birtokára. Óriási tekintélye volt, s nem tudott elzárkózni a politikától: 1787-ben ő elnökölt az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát kidolgozó gyűlésen, majd 1789-ben egyhangúlag az Egyesült Államok első elnökévé választották. 1789. április 30-án diadalmenetben vonult be New Yorkba, hogy letegye esküjét. Az első elnöki megbízatás idejének nagy részét a szövetségi állam intézményeinek és jogi kereteinek megalkotása töltötte ki. Kiadta az amerikai szabadságjogokat rögzítő cikkelyek gyűjteményét, a Jogok Törvényét (Bill of Rights), megalapította az Egyesült Államok Bankját. 1792 novemberében másodszor is elnökké választották.
1796-ban, miután az ellenzék támadásai felerősödtek, nem fogadta el, hogy harmadszor is elnökké jelöljék. 1797 januárjában átadta hivatalát, és újra visszavonult a birtokaira. 1799. december 14-én halt meg, 5 az első elnökként megteremtett hagyományok jelentős része a XXI. századig érvényben maradt; halála óta is nagy tiszteletet övezi az Egyesült Államokban, a fővárost is róla nevezték el.
