7 végzetes pillanat

Háborús bűnösök Kelet-Európában: igazságtétel Csehországban

2006. december 13. 13:15 Zahorán Csaba

A Szaddám Huszein ellen folyó per, illetve a nürnbergi ítéletek 60. évfordulója kapcsán szakértőink arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként zajlottak le a második világháború utáni ítélkezések a térség országaiban. Az első részben a Csehországban történt eseményeket tekintjük át.

Spontán népharag és retribúciós dekrétumok

Amikor a német hadsereg 1939. március 15-én átlépte a csehszlovák határt, a csehek és szlovákok alig több mint húsz éves államának története - igaz, csak néhány évre - ismét kettévált. Csehországot mint protektorátust betagolták a Német Birodalomba, a szlovák területeken pedig - német védnökség alatt - létrejött az első önálló szlovák állam.

Heydrich és Frank (jobb oldalon)

Az 1945-ben újjáalakult Csehszlovákiában szinte azonnal megkezdődött az el- és leszámolás. A spontán "népharag" már a májusi felkelés alatt a németek ellen fordult, de a kassai kormányprogramban meghirdetett elvek mellett hamarosan megszületett a felelősségre vonás törvényes alapja is - az ún. "retribúciós dekrétumok" formájában. A dekrétumok rendelkeztek a náci bűnözők, az árulók és a kollaboránsok, továbbá a németek és a magyarok kollektív bűnösségéről, valamint a népbíróságok és a Nemzeti Bíróság felállításáról. Az emigrációból hazatérő Edvard Benes elnök vezette kormányzat - csakúgy, mint másutt - a felelősségre vonást saját céljaira is felhasználta, egyrészt a háború előtti időszak egyik legjelentősebb pártja, az Agrárpárt és vezetőinek félreállítására, másrészt Csehszlovákia szláv nemzetállamként való újjászervezésére.

Emil Hácha

Az egészen 1948 végéig elhúzódó eljárások során több mint 33 ezer személyt ítéltek el. Az egyik fő per a szudétanémet párti politikusnak, a német megszállást követően pedig a Cseh-Morva Protektorátus államtitkárának, majd államminiszterének, Karl Hermann Franknak a pere volt. Ő azután került a bíróság elé, miután az amerikaiak átadták a csehszlovák igazságszolgáltatásnak. A német megszállás kíméletlensége és a németesítés egyik jelképének számító Frankot háborús bűnösként halálra ítélték, és 1946. május 22-én nyilvánosan (a prágai Pankrác börtön udvarán) felakasztották. Egykori pártbeli főnöke és a Szudétanémet megye birodalmi helytartója, Konrad Henlein még az amerikai fogságban öngyilkos lett. Kurt Daluege helyettes helytartót, aki Heydrich halála után érkezett a protektorátusba, 1946. október 24-én akasztották fel Prágában.

A német háborús bűnösök mellett felelősségre vonták a protektorátus politikai elitjét is. Az 1942-1945 közötti protektorátusi kormányok egyes tagjait felmentették, másokat viszont több év börtönbüntetésre ítéltek. Emil Háchát, a protektorátus államelnökét (és az 1938-1939 közötti ún. "második köztársaság" elnökét) ugyancsak letartóztatták, de a megroppant egészségű, 72 éves öregember még 1945 júniusában meghalt a börtönkórházban. A Nemzeti Bíróság ugyan megállapította, hogy Hácha - állapota miatt - 1943 januárjától gyakorlatilag nem tekinthető felelősnek a tetteiért, ám neve a cseh köztudatban mindmáig összefonódik a kollaborációval és az árulással.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!