Háborús bűnösök Kelet-Európában: igazságtétel Csehországban

Korábban

A nürnbergi per története

A CIA rejtegette Eichmannt

Háborús bűnös volt a brit sajtómágnás

Náci bűnösöket mentett a Vatikán

Politikai ítéletek születtek

1946. július 31-én az agrárpárti Adolf Hruby földművelésügyi minisztert életfogytiglanra ítélték (a börtönben halt meg 1951-ben), Jaroslav Krejcí miniszterelnököt és igazságügyminisztert pedig 25 évre (ő is a börtönben halt meg 1956-ban). Az utolsó protektorátusi kormány feje Richard Bienert csak három évet kapott, ám őt is a börtönben érte a halál. A németekkel való kollaboráció szimbolikus figurájának számító Emanuel Moravecet, aki oktatási és művelődési miniszterként buzgón ténykedett a nácik szolgálatában, azonban már nem vonhatták felelősségre. Moravec ugyanis a prágai felkelés kirobbanásának napján, 1945. május 5-én főbe lőtte magát.

Születtek vitatott vagy kimondottan igazságtalan döntések is: így került börtönbe Jan Syrovy tábornok, aki védelmi miniszterként fogadta Hitlert a német bevonuláskor, de később nem működött együtt a német hatóságokkal. Mégis csak 1960-ban szabadult amnesztiával. Elsősorban politikai okból ítélték húsz évre Rudolf Beran agrárpárti vezetőt, aki 1938 ősze és 1939 áprilisa között állt a kormány élén, és akit még a németek is meghurcoltak. Beran végül 1954-ben halt meg a börtönben.

A náci politikusokon és kiszolgálóikon kívül "ítélkeztek" a csehszlovákiai németek és magyarok fölött is. Az első köztársaság elárulásával, Csehszlovákia szétrobbantásával vádolt két kisebbséget a kassai kormányprogramban bűnösnek bélyegezték, majd megfosztották jogaitól. A csehszlovák kormányzatnak ugyan sikerült elérnie - engedélyt kapva a szövetséges hatalmaktól - hogy a spontán akciók után szervezetten kitelepítse az ország területéről a németeket (a menekültekkel együtt kb. 3 millió német kényszerült elhagyni Csehszlovákiát), ám a magyarok teljes kitelepítése nem valósult meg.

Az 1946-os magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján a menekültekkel és a kiutasítottakkal együtt mindössze 100 ezer magyartól sikerült "megszabadítani" Csehszlovákiát, a többiekre csehországi telepítések, vagyon- és jogfosztás, valamint a "reszlovakizáció" várt. A diszkrimináció éveken át tartott, és csak fokozatosan enyhült.

Terra Recognita Alaptvány

1. Spontán népharag és retribúciós dekrétumok
2. Politikai ítéletek születtek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?