A vörösterror 133 napja

Hatvan évvel ezelőtt kezdődött a nürnbergi per

2005. november 21. 10:13

1945. november 20-án kezdődött meg a II. világháborúban aktívan közreműködő, háborús bűnökkel vádolt náci vezetők pere.

A felelősségrevonás alapelvei

Hatvan évvel ezelőtt, 1945. november 20-án a nürnbergi igazságügyi palota 600-as termében kezdődött el a náci vezetés tagjait felelősségre vonó per, amely új szakaszt nyitott a nemzetközi jog történetében.

A szovjetek csak nehezen egyeztek bele, hogy Nürnbergben, az amerikai megszállási övezetben ítélkezzenek a náci Németország vezetői felett, így sikerült elérniük, hogy hivatalosan Berlint nyilvánítsák a törvényszék székhelyévé. Nürnberg több szempontból is alkalmas helynek ígérkezett a per lefolytatására. Először is a súlyos bombázások ellenére is épen maradt az igazságügyi palotája, amelyet alagút kötött össze a szomszédos börtönépülettel. Az ideológiai-politikai hátteret pedig az szolgáltatta, hogy Nürnberg gigantikus náci pártgyűlések színhelye volt, s nürnbergi törvényekként váltak hírhedtté a faji törvények.

A bírák (balról jobbra): John Parker, Francis Biddle, Alexander Volcskov, Iona Nyikicsenko, Geoffrey Lawrence, Norman Birkett
Az előzmények 1943. október 30-ra nyúlnak vissza, amikor az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és a Szovjetunió Moszkvában közös nyilatkozatot adott ki. Ebben leszögezték, hogy a Németországgal kötendő fegyverszüneti egyezménnyel egy időben azokat a német katonai személyeket, valamint a nemzetiszocialista párt azon tagjait, akik a második világháborús kegyetlenkedésekért, mészárlásokért és kivégzésekért felelősek, vagy azokban részt vettek, visszaküldik azokba az országokba, amelyekben e bűncselekményeket elkövették, hogy a felszabadított országok saját törvényeik szerint vonhassák őket felelősségre és ítélkezhessenek fölöttük.

A Törvényszék hatásköre az moszkvai elvek alapján megkötött 1945. augusztus 8-i londoni egyezményen alapult, amelyet a négy nagyhatalom írt alá, s amely azon fontosabb tengelyhatalmi háborús bűnösök pereinek lefolytatását célozta, akiknek a bűncselekményei nem kapcsolhatók egyetlen országhoz, illetve földrajzi helyhez. Később további 19 nemzet fogadta el az egyezmény rendelkezéseit.

A vádirat négy vádpontot tartalmazott: 1. béke elleni bűncselekmények - agresszív háború előkészítése, megindítása és folytatása nemzetközi egyezmények és megállapodások megsértésével, 2. emberiség elleni bűncselekmények - kivégzés, deportálás és népirtás 3. háborús bűncselekmények - a háborús szabályok megsértése 4. "közös terv vagy összeesküvés" az előző három vádpontban felsorolt bűncselekmények elkövetésére. A bíróság felhatalmazást kapott arra, hogy bármely egyént bűnösnek nyilvánítson a fenti 1-3. vádpontokban, valamint bármely csoportot vagy szervezetet háborús bűnösnek minősítsen. A testület a négy győztes nagyhatalom által delegált egy-egy tagból, valamint egy-egy helyettesből állt. Az ügyészek is a négy aláíró országot képviselték.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!