2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink
ITT vásárolhatsz termékeinkből

20. századi magyar egyháztörténet és módszertani javaslatok a levéltári források tükrében

2006. március 21. 19:00 Spannenberger Norbert

Forrásfeltárás és annak lehetőségei

A megismerés és a felismerés a történésznél tulajdonképpen a kérdésből fakad. De kiszárad a fantázia, ha nem érik azok az ingerimpulzusok, melyeket csak a levéltári források tudnak nyújtani. A levéltár akkor stimulálja a fantáziát, ha a kutató hajlandó megválni begyöpösödött nézeteitől, s párbeszédet folytatni a forrásokkal. A levéltári dokumentumokhoz való hozzáférhetőség nyilván egy alapvető követelmény a történész számára. Hogy ez nem mindig működik ideálisan, arról valamennyi jelenlevő `regélni tudna`. Egyházi levéltári kutatásaim során mind Pécsett mind Esztergomban messzemenően segítőkészek voltak mind Hortváth István, mind Hegedűs András kollegák, amiért igen hálás vagyok. Pars pro toto hadd említsek meg néhány dokumentációs anyagot, melyek munkám során hasznosak voltak, de még mindig egy alapos elemzésre várnak:

Az ún. Circularum litteres, a püspöki körlevelek egy hihetetlen izgalmas betekintést nyújtanak a klérus hierarchiájának mechanizmusába, az egyházközségek mindennapjába vagy a kor értékkódexének komponenseibe.

A katolikus társadalompolitikai szubkultúra egyik alapköve volt a tanítóság, mely a falvakban a pappal és a bíróval közösen képviselte a helyi elitet. Egyik periodikus nyomtatványuk a Nemzetnevelés volt, mely bőséges forrásként szolgált főleg annak rekonstruálásában, hogy hogyan működött e hivatásréteg ideológiai irányítása, s milyen formában kulminálódott helyi szinten a vallási köntösbe bújtatott nacionalizmus mint mobilizáló tényező.

Esztergomban az érseki levelezéseket tartottam igen értékesnek, hisz itt a szubjektív megnyilvánulásnak különösen izgalmas vetületeivel találkoztam.

Különösen izgalmas forrásanyagnak tartom a Historia domusokat, amennyiben ezt a pap lelkiismeretesen vezette. Ezt ki kell hangsúlyoznom, hisz a pécsi egyházmegyéből két plébános politikai tevékenysége is érdekes lett volna annak fényében, hogy ők hogyan is látták saját munkásságukat. Sem a lánycsóki Heckenberger Konrád, sem a bonyhádi Bauer (Pór) József nem hagyott hátra ilyen jellegű feljegyzéseket, vagy megsemmísitette őket. Heckenberger a kormánypárt exponált tagja volt a 20-as évek végétől a 30-as évek közepéig, míg Bauer apátplébános az ún. Hűségmozgalom vezető aktivistájaként tett szert hírnévre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár