20. századi magyar egyháztörténet és módszertani javaslatok a levéltári források tükrében

A Horthy-korszak kutatásának problémái

A modernkori kutatás rendelkezésére álló eszköztár feladata a történelmet a jelenig követni és feltárni. A Horthy-korszakot feldolgozó egyháztörténetírásnak szembe kell néznie mindenekelőtt egy sajátságos problémával, mely nem egy genuin egyháztörténeti probléma, de alapjaiban érinti azt. A múlt rezsim egyik sarokköve volt, hogy a jelen feletti ellenőrzést csak a múlt feletti uralommal tudta biztosítani. Ennek kárát látta az egyháztörténetírás, s nyomai a mai napig érzékelhetők. Ez a monopólium természetesen megszűnt a rendszerváltással, de milyen alternatív lehetőségek adódtak ill. milyen társadalompolitikai diskurzust indított meg a rendszerváltás? A mai magyar közvéleményt többször felkavaró diskurzus politikai pártok megnyilatkozásairól `történelmi kérdésekben`, elsősorban a Horthy-korszakról sem más, mint a `múlt uralásának` igénye. A Horthy-korszakból ránk maradt történelmi beidegződések valóban reneszánszukat élik Magyarországon , s nem ritkán pártpolitikai polémiákban nyilvánulnak meg. Ez a közélet és a történetírás szoros érintkezése valóban még emocionális korcsolyapályát jelent, hisz a Horthy-kor ma a `politikai identitás továbbra is lényeges eleme`.

Ez a faktor az egyháztörténetírásban specifikusan úgy kap szerepet, hogy egy retrospektív szemszögből a Horthy-korszak vagy a második világháború utáni üldöztetések lényegében csak előtörténeteként jelenik meg, vagy egy régmúlt, idealizált periódus záróakkordjaként, hogy annál nagyobb legyen a diszkrepancia a háború utáni `üldözött egyház` fejezetéhez viszonyítva. Ez persze inkább kisebb tanulmányok vagy az ún. emlékezési kultúra integráns részeként jelenik meg, s nem a nagyobb szintetizáló művekben, hisz a múlt rezsim hivatalos történetírása ezt nem tűrte volna meg. Épp ez a disszonancia hívja fel azonban a történész figyelmét arra, hogy a történelem és a történelemírás gyakran olyan konstrukció, melynek egy adott cél, ideológia, program stb. érdekében szuggesztív funkciója van a publikum felé.

A múlt feletti uralom igénye az egyháztörténetírásban egy specifikus formában in előfordulhat, ami az egyházi intézmény önértelmezésével függ össze, teológiai köntösbe bújtatva. Mégpedig amennyiben az egyháztörténet szorosan véve `üdvtörténet`, akkor nem mindenkinek lehet jogosítványa arra, hogy ezzel foglalkozzon. Itt közvetve a kontroll igénye jut kifejezésre, hisz hívő ember számára az egész történelem `üdvtörténet`, s nemcsak a szorosabban véve vett egyháztörténet. Szakmai szempontból viszont elfogadhatatlan az, hogy az egyháztörténetírásban ne ugyanolyan szigorú szakmai kritériumok érvényesüljenek, mint a társadalom-, politika- vagy gazdaságtörténetben stb. Ez a probléma német nyelvterületen már a múlté, s általánosan elfogadott az, hogy történelmet történészek írnak, akiknek szükségük lenne adott esetben teológiai műveltségre is, de semmiképp sem történészképzés nélküli teológusok domíniuma az `üdvtörténet` rekonstruálása, pozitívista színezetben.

Egy további súlyos problémát jelent az, hogy nem létezik egy modern társadalomtörténeti leíró munka és metodikai iskola a Horthy-korszakra vonatkozóan. A legújabb szintézis két olyan szakember tollából származik, akiknek fő kutatási területe a 19. század ill. csak részben a 20. század, s épp egyikük (Gyáni Gábor) hiányolja eme kutatások hiányát a Horthy-korszakra vonatkozóan. Ezzel a komoly deficittel számolnunk kell, azonban nem riaszthat el attól, hogy folytassuk ezirányú munkánkat.

1. Egyháztörténet Magyarországon
2. A Horthy-korszak kutatásának problémái
3. Forrásfeltárás és annak lehetőségei
4. Forrásfeltárás és annak lehetőségei II.
5. Metodika és egyháztörténet
6. Interdiszciplináris kutatás
7. Végtelen lehetőségek: összegzés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?