Először lép ember a Holdra
2004. július 20. 05:16
1969. július 20-án közép-európai idő szerint 21.17 órakor az Apollo-11 űrhajó Eagle leszállóegységén Neil Armstrong és Edwin Aldrin a Holdra ért. Július 21-én 3.56 órakor Armstrong elsőként a Hold felszínére lépett, Aldrin valamivel később követte. A legénység harmadik tagja, Michael Collins közben a parancsnoki kabinban Hold körüli parkolópályán keringett. Az Apollo-11 űrhajó július 16-án közép-európai idő szerint 14.32 órakor indult Cap Kennedyről. Hordozórakétájául egy 111 m magas, 3100 t súlyú, és 55 millió HP teljesítményű Saturn-V rakéta szolgált. Július 19-én ért az űrhajó Hold körüli pályára, s a műszaki berendezések átvizsgálása után, július 20-án választották le a leszállóegységet a parancsnoki kabinról. Armstrong és Aldrin a kijelölt helyen precíz leszállást hajt végre. Néhány órás várakozás után elhagyják a holdkompot. A kiszállást és az ezt követő kísérleteket élőben közvetítik egy tévékamerával a Földre. Mintegy 500 millió ember kíséri figyelemmel ezt az eseményt, akárcsak a rakéta indítását is. Az űrhajósoknak gazdag munkaprogramjuk van. Tudományos műszereket állítanak fel - ezeknek a többi között a napszélről kell a Földre adatokat továbbítaniuk - a kamera előtt mozgásgyakorlatokat végeznek, hogy demonstrálják, milyen a mozgás, amikor kisebb a nehézségi erő. Ezután Richard Nixon elnökkel az első telefonbeszélgetést folytatják a Holdról. A két űrhajós 22 óra hosszat tartózkodott a Holdon, ebből két órát a holdkompon kívül töltöttek. Július 21-én pontosan 18.54 órakor közép-európai idő szerint begyújtották a visszatérő egység rakétáját. A manőver komplikácók nélkül sikerült, és 22.35 órakor a holdkompot ismét az anyaűrhajóhoz csatolták, s az űrhajósok abba szálltak át. Mielőtt július 22-én visszaindultak volna, leválasztották és Hold körüli pályára helyezték a leszállóegységet. Július 24-én 17.51 órakor szállt le az Apollo-11 a Csendes óceán kijelölt körzetében, s egy repülőgép-anyahajó a fedélzetére vitte. Az amerikai űrhajózási programban a leszállás - a szovjettől eltérően - vízen történik. A Holdon az Egyesült Államok zászlaja és a feleslegessé vált felszerelési tárgyak mellett mérőműszereket hagytak hátra, hogy még hosszabb időn át adatokat szolgáltassanak. Egy nemesfémlapra vésett felirat az emberiség békés céljait hirdeti.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Középkori gyermeksír védelmezte Ávilát 18:56
- Újra láthatóvá válhat a toszkánai víztározó mélyére süllyesztett középkori falu 17:24
- Adománygyűjtés segíti Máré várának helyreállítását 16:39
- Bronzkori kardot emeltek ki Devon partjainál a tengerből 16:01
- Visszaszolgáltatják a Rapa Nui őslakosok 19. századi maradványait 14:56
- Római kori úszómedencét tártak fel a törökországi Tralleiszben 13:45
- Tizenötmillió digitalizált oldallal bővült az Országos Széchényi Könyvtár 13:06
- Tolkien ismeretlen fordítását fedezték fel Oxfordban 12:48













