1800 éves szőlőprést találtak egy római kori erődítmény közelében

2022. november 9. 15:35 Múlt-kor

Egy lengyel és grúz régészekből álló kutatócsapat egy jó állapotban fennmaradt szőlőprésre bukkant a georgiai Gonio közelében álló római erődnél.

A gonioi erőd kapuja (Wikipedia / Surprizi / CC BY-SA 4.0)

Korábban

Gonio Adzsariában, a Fekete-tenger mellett, a Çoruh folyó torkolatánál fekszik. Erődjét Apsirtus néven először az idősebb Plinius említi az i. sz. 1. században írt Naturalis Historiában, illetve megjelenik Appianosz Római történelmének XII. könyvében (A mithridatési háborúk) is.

A hagyomány szerint az erőd rejti Mátyás, az árulóvá vált Júdás helyére választott apostol sírját.

A szőlőprést először egy LiDAR-ral (Light Detection and Ranging, magyarul lézer alapú távérzékelés) végzett felmérés során azonosították.

A LiDAR lézerfényt használva méri meg a jelforrás és a visszaverő felület, tárgy közötti távolságot. Az impulzusok visszatérési idejét felhasználva megalkotható egy objektum vagy terület háromdimenziós digitális képe.

A terepfelmérés adataiból kirajzolódó anomáliák vezettek az i. sz. 2-3. századból származó szőlőprés felfedezéséhez. A kutatók szerint a prés a római erőd helyőrségét borral ellátó farm felszereléséhez tartozott.

A további kutatások kimutatták, hogy a bort kvevrikben, a grúz bor erjesztésére és érlelésére szolgáló hatalmas agyagedényekben tárolták. A tojás alakú, fületlen amforákra hasonlító kvevriket általában a földbe ásták, vagy borospincék mélyén helyezték el.

A kvevriben való borkészítés során a szőlőt előbb kipréselik, majd a levet, a szőlőhéjat, a szárat és a magokat a kvevribe töltik, amelyet ezután lezárnak. Legalább öt-hat hónapnyi erjesztés következik, mielőtt a bort lefejtenék és palackoznák.

Az idei ásatások során a kutatócsapat egy 2021-ben talált, a helyőrség parancsnoki épületének vélt épületekkel kapcsolatos feltevéseket is megerősített.