2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

175 éve adták ki a világ első bélyegét

2015. április 30. 13:35 MTI

Százhetvenöt éve, 1840. május 1-jén bocsátották ki Nagy-Britanniában a világ első, felragasztható postabélyegét, a Penny Blacket.

Nagy-Britanniában a 19. század elejére olyan költségessé vált a postai szolgáltatás, hogy a címzettek már nem tudták vagy nem akarták leróni a levél átvételekor fizetendő pénzösszeget. A leveleket adó terhelte, amelyhez több illeték járult, ugyanakkor például a parlament tagjai ingyen levelezhettek. Nem csoda, hogy az emberek minden lehetséges módon igyekeztek kijátszani a rendszert, a papírra vízszintesen és keresztbe is írtak, avagy a lényegi információt, kódolva, magára a borítékra tették, és a címzett ezt megfejtve már nem vette át a levelet. A forgalom visszaesése már az 1635-ben alapított Királyi Posta számára is veszteséget okozott, halaszthatatlanná vált a rendszer felülvizsgálata.

A költséges és nehézkes szolgáltatás korszerűsítése sokakat foglalkoztatott, köztük az újító szellemű Rowland Hillt is, aki Birminghamben volt iskolaigazgató. Hill 1837-ben publikálta A postai reform jelentősége és hasznossága című füzetecskéjét. Ebben azt javasolta, hogy a levelek kézbesítési díját a küldő fizesse, a díjat ne a távolság és a küldött lapok száma, hanem a levél súlya alapján határozzák meg, az árat egységesítsék és drasztikusan, egy pennyre csökkentsék. Elképzelését később tovább pontosította, felvetve az előzetes bérmentesítést leegyszerűsítő, "a hátoldalán ragasztóval bevont, bélyegzőnyomat méretű kis papírlapocska" - a bélyeg - használatát. A parlament bizottságot nevezett ki Hill elképzeléseinek jogi formába öntésére, s 1839. augusztus 15-én elfogadták az egységes pennyposta törvényt, amely 1840. január 10-én lépett hatályba. Az átállás felügyeletével Hillt bízták meg, akit postaügyi szolgálataiért később lovaggá ütöttek, és a nemzet nagyjai között, a westminsteri apátságban temettek el.

A bélyegek tervezésére pályázatot hirdettek, amelyre 2600 javaslat érkezett, de egyiket sem találták megfelelőnek. A bizottság végül a fiatal királynő, Viktória portréja mellett döntött, részben azért, mert a vésetet igen nehéz volt hamisítani. A bélyeg tetején a "postage" (posta), alján az értéket jelző "one penny" (egy penny) felirat, felső sarkaiban csillagszerű szimbólumok, alsó sarkaiban a bélyegíven való helyét jelző betűk vannak. A kibocsátó ország nevét nem tüntették fel, a brit bélyegeken - a világon egyedüliként - a mai napig csupán az uralkodó portréja szerepel.

Az első postabélyegeket 1840. május 1-jén bocsátották ki, és hivatalosan május 6-tól használhatták fel őket. A fél unciás leveleket bérmentesítő, teljesen fekete Penny Black alig több mint egy évig volt forgalomban, mert a vörös bélyegzőt alig lehetett látni rajtuk, és könnyen le lehetett törölni róluk, hogy a bélyeget újra felhasználják. Az egy unciás leveleket a Twopence Blue bélyegekkel portózták. A Kincstár 1841-ben áttért a fekete tintás érvénytelenítő bélyegző használatára, és kibocsátotta a vörös színű Penny Redet. Érdekes módon a világ első bélyege egyáltalán nem ritkaság, hiszen 68 millió példányban került forgalomba, de csak egyetlen teljes ív maradt fenn, amelyet a londoni Postamúzeum őriz. A bélyegeket az ívről ollóval vágták le, a perforálást 1854-ben vezették be. A "bélyegtörvény" talpra állította az angol postát, amely az 1839-es 76 millió levéllel szemben 1850-ben már 350 milliót kézbesített, bevételei megnőttek.

A levelek előzetes portózásának új módja gyorsan elterjedt az egész világon: Svájc és Brazília 1843-ban, Oroszország 1845-ben, az Egyesült Államok 1847-ben, Franciaország, Belgium és Bajorország 1849-ben, Spanyolország, Szászország és Ausztria 1850-ben adta ki első bélyegeit. Magyarországon 1850. június 1-jén az osztrák postabélyegek jelentek meg, az első magyar bélyegsorozatot csak a kiegyezés után, 1867. június 1-jén adták ki, az íveket még Bécsben nyomtatták. Az első itthon tervezett és nyomtatott bélyeget 1871. május 1-jén bocsátották ki.

A bélyeggyűjtés szenvedélye a bélyeg megszületésével egy időben ejtette rabul az embereket, a filatelisták hatalmas összegeket áldoznak egy-egy különleges darab megszerzéséért. A világ legritkább bélyege egy 1856-os brit-guyanai egycentes magenta. A fekete tintával bíborvörös papírra nyomtatott bélyeg egy háromárbocos hajót ábrázol a gyarmat mottójával ("Adunk, de cserébe elvárunk"). A mindössze egyetlen példányban fennmaradt különlegesség 2014-ben 9,5 millió fontért, mintegy 3,7 milliárd forintért cserélt gazdát.

A legritkább és legértékesebb bélyegek között tartják számon az 1847. szeptember 21-én kiadott egy- és kétpennys vörös és kék Mauritiusokat. Ezekből mindössze ezer példány készült, de csak 27 maradt fenn, értéküket egymillió dollárra becsülik. Különlegességüket az adja, hogy a Post paid (bérmentesítve) helyett a Post office (postahivatal) felirat szerepel rajtuk. A kék Mauritius elbűvölte V. György angol királyt is, aki 1904-ben rekordárat, 1450 (mai áron mintegy 137 500) angol fontot fizetett értük egy árverésen. A legenda szerint titkára az aukció után azt mondta: "Valami istenverte bolond" rengeteg pénzt adott egy bélyegért, mire Őfelsége megjegyezte: "Az a bolond én voltam."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár