Véres, kegyetlen és a végsőkig hierarchikus társadalomban éltek az aztékok
2022. június 27. 18:05 Múlt-kor
Képzeljék el, hogy egy multinacionális cég termékeinek értékesítésével megbízott ügynök úgy indul útnak, hogy előkészület gyanánt belevág a nyelvébe és a fülébe, majd éjfélkor lefejez egy fürjet. Túl szürreális gondolat? Manapság már valóban, de fél évezreddel korábban a mocsárra épített azték főváros, Tenochtitlán kereskedői minden kiküldetésük előtt elvégezték a fent említett szertartást. Bár az aztékok invenciózus mezőgazdasági rendszerük kiépítéséről is ismertek, a közép-amerikai nagyhatalom lakói elsősorban a ma már szinte felfoghatatlan, különös szokásaik miatt tartanak számot széleskörű érdeklődésre. Virágzó államukban nemcsak az állat-, hanem az emberáldozatok is szinte mindennaposaknak számítottak, a megnyúzott foglyok bőrét pedig olykor magukra öltötték.
Tenochtitlán alapítása José Maria Jara 1889-es festményén
Korábban
Város a mocsárban
Az utókor számára aztékokként ismert nahuatl nyelvű népek – többek között a mexikák – a 13. század első felében három hullámban érkeztek meg a Mexikói-völgybe.
Eredetmondájuk szerint egy – feltételezések szerint Mexikó északi, vagy az USA délnyugati részén található – városból, Aztlánból származtak, amely számos történész szerint csak egy kitalált település.
Akár valóban létezett, akár csak a legendákban életre kelő városról van szó, tény, hogy a későbbiek folyamán elterjedt azték elnevezés Aztlán nevéből eredeztethető.
Vita tárgyát képezi azonban, hogy kik is valójában az aztékok. Vannak, akik a Mexikói-völgy és a szomszédos területek lakóira is aztékokként hivatkoznak, míg mások csak a völgy népeit, vagy pusztán az azték főváros, Tenochtitlán lakóit sorolják a népcsoport tagjai közé.
Tenochtitlánt 1325-ben a Texcoco-tó közepén található kis mocsaras szigeten alapították meg a mexika törzs tagjai. Kezdetben csak nádkunyhók álltak az utcákon, egy évszázaddal később azonban már kőházak ezrei sorakoztak Tenochtitlánban, amely 1428-ban az Azték Birodalom fővárosa lett.
Tenochtitlán központja a főtérrel és a Templo Mayorral, az óriási kettős lépcsős piramissal
Az aztékok által kiépített fejlett csatorna- és gáthálózatnak köszönhetően a város – amelyet magas töltésen épített utak kötöttek össze a szárazfölddel – hamarosan leginkább a közép-amerikai Velence benyomását keltette. A mindössze 13,5 km² területű városban több mint 200 ezer ember élt.
Tenochtitlán fejlődésével párhuzamosan pedig az azték uralom alá vont terület nagysága is folyamatosan nőtt. Az uralkodónak a birodalom hatalma csúcsán több száz városállam közel hárommillió lakója hódolt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Állambiztonsági jelentés került elő a Magyar Néphadsereg válságáról 16:55
- Az üvegfúvás feltalálása forradalmasította az ókori Róma gazdaságát 15:49
- Nagy László sokoldalú életművét mutatja be egy új kiállítás 15:04
- Elfeledett női haditudósítók hagyatéka került elő a spanyol polgárháborúból 14:32
- Fejlett halászati központot tártak fel a Kanári-szigeteken 13:53
- Iszlám dirhemekből verték első pénzeiket a vikingek 12:52
- Ókori DNS bizonyítja a fehér szőlő toszkánai uralmát 11:51
- Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait 11:11
