Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
2024. szeptember 22. 16:05 Múlt-kor
A vandalizmus szó a 18. század vége óta gyakorlatilag a rombolás szinonimája. A kifejezést Henri Grégoire abbé alkotta meg, aki a jakobinus terror időszakának egyházellenes lépéseit, a műemlékeket, könyvtárakat, templomokat és kolostorokat leromboló szélsőséges forradalmárok tetteit a vandálok tevékenységével hozta párhuzamba. A keleti germán népről a középkor századai során főként a katolikus egyháznak köszönhetően alakult ki rendkívül negatív kép, a valóság azonban nem ennyire sötét.
Róma kifosztása
Korábban
A lóverseny szerelmesei
A vandálokat először az 1. században, idősebb Plinius Naturalis Historia című művében említik (bár sokan vitatják, hogy a Vandili elnevezés valóban őket takarná).
Őshazájuk pontos helye nem tisztázott, de a legtöbb történész egyetért abban, hogy a két nagyobb egységre, az aszding és a sziling törzsre bomló keleti germán nép valószínűleg a Balti-tenger partvidékéről származott.
Mint Cassius Dio beszámol róla, a 2. század második felében, a markomann háborúk idején tűntek fel a Római Birodalom közép-európai határterületein. A Duna menti régióban letelepedő vandálok létszáma maximum 100 ezer főt tehetett ki.
A vandálok Valens császár uralma idején (364 – 378) vették fel a Krisztus isteni voltát, és ezzel a Szentháromságot tagadó arianizmust, amelyet fanatikus hittel gyakoroltak.
Más vallásokat csak nehezen tűrtek meg, és felekezeti intoleranciájuk a későbbiekben komoly feszültségforrást jelentett.
Szent Nikáz reimsi érsek vandálok általi meggyilkolása a soissons-i katedrális ólmozott ablaküvegén. A vandálok az 5. század elején törtek be Galliába, és két éven át fosztogatták a provinciát.
Ariánus hitük ellenére – a többi germán törzshöz hasonlóan – a vandálok hétköznapjait is meghatározták a pogány kultúrára jellemző elemek. A becsületnek különös értéke volt körükben, így az eskü megszegése súlyos, Isten ellen való bűnnek számított. Bár legfontosabb erkölcsi alapelveiket véresen komolyan vették, a lazítást sem vetették meg.
Prokopiosz bizánci történetíró leírásából tudjuk, hogy a vandálok észak-afrikai királyságuk fennállásának évtizedei alatt szívesen vettek részt színházi előadásokon, szerették a táncot és a lóversenyt, de a költői ékesszólást sem vetették meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Újra éles fegyverekkel repül egy második világháborús P-40 Warhawk tegnap
- Képernyőre kerül a The Beatles elfeledett mentora tegnap
- Önálló betegségként kezelte a szerelmi bánatot az iszlám orvoslás tegnap
- Visszatért a viktoriánus elrendezés a Buckingham-palota képtárába tegnap
- Megfejtették egy kétszáz éves vörös-tengeri térkép titkait tegnap
- Szatírából született a viktoriánus prüdéria közismert mítosza tegnap
- A mai napig homályosak a Vörös Hadsereg Frakció 1986-os merényletének részletei tegnap
- Ismeretlen kultuszról is mesélnek a most felfedezett ókori feliratok Törökországban tegnap
