Valósággal meggazdagodott a találékony kínai abból, hogy ingyen mosta az aranyásók ruháit

John-John, avagy a cseles kínai legendája

1848. január 24-én James W. Marshall – az indiánok százait rabszolgasorban tartó hírhedt kaliforniai nagybirtokos, John Sutter egyik alkalmazottja – éppen egy vízimalom építési munkáit ellenőrizte, amikor valami csillogóra lett figyelmes a partmenti iszapban. Az ekkor kihalászott aranyrög híre futótűzként terjedt végig az Egyesült Államokon és hamarosan emberek százezrei keltek útnak Kalifornia felé az arany jelentette gazdagság reményében.

A kaliforniai aranyláz híre a tengerentúlra, Kínába is eljutott, ahonnan az 1850-es években mintegy 25 ezer bevándorló érkezett ekkor. Az aranyláz időszakában több népszerű népi legenda is kialakult, amelyek közül a legismertebb egy Weaverville városában letelepedett kínai férfi története. Hasonlóan számos más kínaihoz, környezete őt is csak a „hangzatos” John-John névvel illette.

John-John hamarosan köznevetség tárgyává vált, miután városszerte elterjedt, hogy ingyen mossa az aranyásók ruháit. A bányászok persze éltek az adódó lehetőséggel és lassan már mindenki hozzá vitte a szennyesét. A félbolondnak nézett John-John azonban korántsem volt olyan együgyű: rájött ugyanis, hogy az egész nap aranymosással és aranyásással foglalatoskodó férfiak ruháinak szálai közé gyakran ragad valamennyi aranypor, sőt egy-egy gyűrődésben akár apró rögökre is lelhet.

John-John így szorgalmasan mosta a bányászok ruháit és összegyűjtött belőlük minden aranyat, amit csak lehetett. Évekkel később egy másik aranyásó beszámolója szerint a találékony kínai már Sacramento városában élt meglehetősen jómódban.

Életéhez egy másik történet is kapcsolódik. A korban a kínaiakkal szembeni előítéletek egyik „legnépszerűbbike” az volt, hogy mindannyian ugyanúgy néznek ki. John-John ezt sem volt rest a saját előnyére fordítani és szervezett maga köré egy építőbrigádot, akikkel nekilátott egy Coulterville közelében tervezett épület felhúzásának. A munka végeztével megbízójuk ki is fizette mind a 18 munkás bérét. John-John trükkje ekkor mindössze annyi volt, hogy a brigádban mindössze 10 munkás volt, így ő maga összesen kilenc alkalommal járult a megbízó elé, felvenni tőle a fizetését.

Ma már persze nehéz megállapítani ezeknek a leginkább szájról szájra terjedő történeteknek a valóságtartalmát. Ugyanakkor John-John életének számos eleme, így az aranyásás, a ruhamosás és a fehér emberek vele szembeni előítéletessége, sokat elárul a kínai-amerikaiak korai történelméről.

1. John-John, avagy a cseles kínai legendája
2. Valóság a legenda mögött – a kínai bevándorlók sorsa az aranyláz idején

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”