Az aranymosás forrásai

Itt találhatóak Európában a leggazdagabb aranymosó helyek, főként Erdélyben, a Kisalföldön, a Muraközben és a Felső-Tisza vidékén. Amíg a bányászat technikája magasabb szintre nem emelkedett, addig főként az aranymosással tudtak e nemesfémhez jutni.

Az aranymosás igen nehéz fizikai munka, amelyhez komoly ismeretek szükségesek. A legalapvetőbb az, hogy tudni kell, hol lehet és érdemes aranyat mosni. Ez a tudás, valamint a kitermelés tájanként eltérő technikája apáról fiúra szállt. Az áradások után, tavasztól őszig végezhető idénymunka azt gondolnánk, hogy jelentős jövedelmet biztosított az ezt végző, főleg parasztembereknek, de ez nem így van. Évenként jelentős eltérések lehettek a kinyert arany mennyiségében az áradás nagyságától és a hordalék minőségétől függően. Nagyon ritkán volt olyan év, amikor egy-egy család csupán ebből megélhetett, ugyanakkor az aranymosás mellett nem lehetett földet művelni.

Az aranymosásra vonatkozó adatok a levéltárak legkülönbözőbb típusú anyagai között találhatóak. Az uralkodók folyamatosan arra törekedtek, hogy őket és kincstárukat gazdagítsa a kitermelt arany, ezért szigorúan szabályozták a nemesfémek kitermelését. A kitermelt aranyat meghatározott időnként és helyen az arra kijelölt személyek vették át, akik mindenről pontos nyilvántartást vezettek.

Például II. Ulászló király egy 1512-ben kiadott, a Hunyad várához tartozó terület nemeseihez és birtokosaihoz szóló oklevélben arról rendelkezik, hogy minthogy a mosott arany beváltása már Mátyás király idejében Corvin János herceg, dalmát, horvát, szlavón bán jogához tartozott és később e jog átszállt Brandenburgi György őrgrófra, mégis egyesek másnak adják azt át beváltás végett, sőt vannak köztük hamis pénzverők, amiből nemcsak az őrgrófra, hanem az országra is nagy kár származik; azért meghagyja fej- és jószágvesztés terhe mellett, hogy senki ne merje a mosott aranyat beváltás végett másnak átadni, sem hamis pénzverőket magánál tartani.

Érdekes a per, amelyet gróf Eszterházy Miklós, egyebek között a győri megyei Gönyű, s határán folyó Dunának birtokos földesura ellen indított a királyi ügyek főkormányzója. A grófot még 1836-ban eltiltották attól, hogy a tulajdonában lévő területen saját magának aranyat mosasson, ezért egy 1618-ban hozott törvényre hivatkozva 1850-ben arra akarták kötelezni, hogy az azóta eltelt 14 évben kimosott arany mennyiségének háromszorosát adja be a király kincstárába.

A gróf ez ellen azzal érvelt, hogy az „1405. 21. törvénycikk 3-ik §-a nyilván mondja: hogy a magyar nemes ön szükségeire tulajdon birtokán aranyt és ezüstöt, – jelesen arany és ezüst edények, kardmarkolatok, heveder és pártaöv, úgy más ékszerek készítésére szabadon szerezhet –, amit ugyan Zsigmond király, azon évi III. decretnek 13. cikkely 6-ik §-ában ismételve világosan erősít.”

Továbbá a „felperes fiscusnak abbéli előadása: miszerint az alperes grófi család, a törvény engedelmével pótlandó szükségeit már régen kielégítheté, már csak azért sem áll, mivel alperes által mosatott aranynak mennyiségét a D. alatti tanúvallásokra alapítva maga a felperes is csak évenkénti 720 gránban állapítja meg, a mennyiség pedig csak 15 aranyat ütvén fel, 15 arany olyan mennyiségnek nem mondhatik, melyből a maga szükségei fedezésén felül, még a királyi kincstárba is lehessen valamit beadni.”

További részletek a Magyar Országos Levéltár honlapján

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
• Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Titkos diplomáciai küldetésben is részt vett a háború alatt Szent-Györgyi Albert
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring