Valóban találkozott Nagy Sándor az amazonok királynőjével?
2021. augusztus 25. 15:19 Múlt-kor
Korábban
Egy történet diadalútja
A történet hitelességében már az ókori szerzők közül is sokan kételkedtek. Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkájában is felsorolja azokat a szerzőket, akik elhitték a történetet, és azokat is, akik nem. A történetíró azért még hozzátette, némi gúnnyal, hogy amikor az előbbiek egyike, Onészikritosz, felolvasta a művének ezt a szakaszát Lüszimakhosznak, Nagy Sándor egyik hadvezérének, az nemes egyszerűséggel megkérdezte, „és én hol voltam akkor?”.
Annak ellenére, hogy Plutarkhosz magának Nagy Sándornak a levelezésére is hivatkozik a kételkedése során, Nagy Sándor története regényes formában mégis igen sokáig fennmaradt, és újabb elemekkel egészült ki. Az eredeti szerzőt Pszeudo-Kalliszthenésznek tekintik a történészek, aki a híres görög történetíró nevét felhasználva írta meg Nagy Sándor életrajzát, vélhetően az i. u. 3. századi Egyiptomban.
A történet azután önálló életre kelt, és számtalan elemmel gazdagodott, amelyeknek csak az egyike volt a Thalesztrisszel történt találkozó. A latin szerzők közül Quintus Curtius Rufus munkáját használták fel később sokan, aki szintén elfogadta a királynő látogatásának a hitelességét. A 12. században Gautier de Châtillon az Alexandreis című művéhez felhasználta a Nagy Sándor-regényt, de a középkor folyamán népszerű történet megjelent később a korabeli örmény, grúz, majd olasz, spanyol, német, magyar és román nyelveken is, és szíriai fordításokon keresztül elterjedt az arab és az oszmán török irodalomban is.
Persze az amazonokról szóló históriákat a középkori szerzők alaposan átalakították. A népük szokásairól szóló egyik középkori toposz szerint az amazonok szkíta harcosok özvegyei voltak, akik férjeik eleste után alakítottak önálló országot, és onnantól kezdve évente egyszer, kultikus szertartás keretében létesítettek szexuális kapcsolatot, egyébként önmegtartóztató életet folytattak.
Benoît de Sainte-Maure, egy 12. századi francia szerző, illetve Rudolf von Ems, a német lovagi irodalom egy jeles szerzője szerint az amazonok két csoportra oszthatóak, az egyik gondoskodik a népük fennmaradásáról, a másik ellenben szűz marad, és fegyverrel védi meg a többieket. Mások nem voltak ennyire elnézőek velük és az amazonok agresszív szexualitására tesznek többször is utalást. A középkori krónikás, Fredegar, a művében szereplő prostituáltakat az amazonok népéhez tartozónak nevezte, és a Nagy Sándor-regények egy része is kihangsúlyozza, hogy Thalesztrisz erőltette rá magát a makedón uralkodóra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap