Új fejezet a korzikai régészetben

(Forrás: Antony Gaillard, Inrap)

A Bastia-síkság fölött rejtőző középkori település

A lelőhely a Golo folyó torkolatára és a Bastia-síkságra néző hegyek lábánál fekszik. Ez megkülönbözteti a korábbi feltárásoktól, amelyek többnyire a partvidékre összpontosítottak. A projekt különleges lehetőséget kínált arra, hogy a korzikai előhegységek megtelepedési történetét is dokumentálják – olyan térséget, amely eddig alig szerepelt a régészeti kutatásokban.

A terepviszonyok azonban megnehezítették a munkát. A meredek lejtő miatt a rétegeket nagyrészt le kellett szintezni, így kevés lelet maradt eredeti helyzetében. Mindezek ellenére a kutatók egy kisméretű kőépületet, udvarrészleteket és palatáblákkal kirakott területeket tártak fel. Az oszlophelyek nyomai arra utalnak, hogy a helyszínen faépítmények is álltak.

Új korszak a korzikai régészetben

A település azért különleges, mert a korzikai régészet eddig szinte kizárólag várakat és egyházi létesítményeket tárt fel a középkorból. Ez az első olyan civil település, amelyet a szigeten azonosítottak. A régészek szerint az 1000 körüli évekből származik – egy olyan időszakból, amelyről alig maradt írott vagy tárgyi emlék, nemcsak Korzikán, hanem a kontinensen is. A lelet így pótolhatatlan bepillantást enged a sziget társadalmi és gazdasági viszonyaiba a korai középkorban.

A feltárások során a régészek nemcsak középkori, hanem korábbi, római kori elemeket is találtak. A domb belsejében üreges szerkezetekből amforák és cserepek kerültek elő, ami azt jelzi, hogy a terület már az ókorban is lakott volt. Ez a felfedezés új színt hoz a korzikai régészetbe, hiszen eddig úgy vélték, a római megszállás főként a keleti síkságokra, például Marianára és Aleriára korlátozódott.

Neolit nyomok: a legkorábbi korzikai telepesek

A római maradványok alatt a régészek még mélyebbre ástak, és a neolitikumból származó oszlopgödröket, valamint egy tűzhelyet azonosítottak. Az obszidiántörmelék és a korai kerámiaelemek arra utalnak, hogy az ember már évezredekkel korábban megtelepedett ezen a dombon.

Ezek a leletek különösen értékesek, mivel Korzikán eddig alig vizsgáltak neolitikus településeket. Az, hogy egyetlen helyszínen három különböző korszak – neolit, római és középkori – nyomai is előkerültek, azt bizonyítja, hogy a Bastia-síkság fölé magasodó dombok már az ősidők óta stratégiailag fontos szerepet játszottak.

A korzikai régészet ezzel a felfedezéssel egyszerre gazdagodott új középkori, római és neolit emlékekkel. A hegy lábánál fekvő település bizonyítja, hogy a sziget belső területei sem voltak elszigeteltek, hanem élő kapcsolatban álltak a Földközi-tenger civilizációival.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban