Tudta-e, hogy...? Nem mindennapi történetek a Vöröskereszt múltjából 

A „balatoni vízbőlmentő és viharjelző szolgálatát” elindítása, az anyák napja meghonosítása Magyarországon, a Srí Lanka-i cunamit követő helyreállítási munkálatokban való aktív részvétel. Elsőre talán nehéz megtalálni az összefüggést, de a leírtak mind a Magyar Vöröskereszt érdemei. A kiemelt mozzanatok csak apró töredékek a szervezet jótékonysági akcióinak töreténetéből, a sor még hosszasan folytatható. 

Szeretetcsomagok a fronton harcolóknak

A hazai Vöröskereszt 1884. október 19-én Ferenc József által felavatott Erzsébet Kórházának kórtermeit az az Ivánka Imre mutatta be a királynak, aki honvéd ezredesként két éven át volt bebörtönözve a szabadságharc idején.

A magyar szervezet az első világháborúban állította fel a Tudósító Irodát (később Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal), amelynek önkéntesei az eltűnt, megsebesült vagy fogságba jutott bakák és az aggódó hozzátartozók között segítettek kapcsolatot találni.

Az 1897. évi görög–török háború során a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylete fehérneműket, gyógyszereket és kötözőanyagokat küldött mindkét harcoló félnek.

Az anyák napját a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg hazánkban, az amerikai hagyományt összekapcsolva a májusi Mária-tisztelettel. 1925-ben köszöntötték első ízben a magyar édesanyákat. A pesterzsébeti Erzsébet téren látható az „Anyák szobra”, amelyet többek között a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt állíttatott.

A hazai Vöröskereszt életében a szegények támogatása az első világháborút követően kapott nagyobb hangsúlyt. 1934-ben az Egylet 1137 kirendeltsége 57 ezer pengőt gyűjtött össze a nyomor enyhítésére.

Az 1921-ben megalakult idén 100 éves Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tagjai békeidőben többek között elsősegélynyújtási tanfolyamokat és egészségnevelési programokat szerveztek, a háború idején pedig szeretetcsomagokat készítettek a frontkatonák számára, vagy ágyneművarrással segítettek.

Formaruhában tilos mulatóba menni

A Vöröskereszt Mentésügyi Osztálya 1934 júliusában indította el „balatoni vízbőlmentő és viharjelző szolgálatát”. Egy korábbi orkán pusztítását követően szerelték fel a viharjelző állomások árbócait, amelyekre veszély esetén fehér-vörös színű kosarakat húztak fel.

„Formaruhában tilos mulatókba menni, nyilvános helyeken szeszesitalt inni, cigarettázni. (…) Úgyszintén tilos, mert visszatetsző és ízléstelen, a formaruhához arc-, ajak- és körömfesték használata” – adta utasításba az ápolónők számára báró Apor Gizella, aki 1934-től volt az Önkéntes Vöröskeresztes Szolgálat országos szervezője.

Az 1944. októberi nyilas-hatalomátvétel után a Magyar Vöröskereszt felszereléseit nyugatra hurcolták, így működése ellehetetlenült. A néhány hónappal későbbi fegyverletételi szerződés értelmében azonban a hadsereg minden egészségügyi intézményét a Vöröskereszt vette át.

A Nemzetközi Vöröskereszt központi keresőszolgálatát több évtizeden át egy magyar, Vecsey Miklós vezette. Menekültek, hadifoglyok, eltűntek, szétszakadt családok, kallódó gyermekek felkutatása volt a feladata. Még a kilencvenes években is kerestek második világháborús eltűnteket.

A Nemzetközi Vöröskereszt első ízben 1945 januárjában küldött segélyszállítmányokat a háború sújtotta Magyarországra. Az Egyesült Államokból többek között gyermektápszerek, Svédországból 20 vagon ruha és cipő, Törökországból pedig 5 tonna mazsola érkezett.

Magyar véradomány Vietnámba

A Vöröskereszt mozgalom 1965-ben Bécsben elfogadott hét alapelve a következő: emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység és egyetemesség.

1971 júliusában rendezték meg az I. Ifjúsági Elsősegélynyújtó Olimpiát a Margit-szigeten. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt alapításának 50. évfordulóján tartott táborozáson 21 ország küldöttsége vett részt. Az elsősegélynyújtást népszerűsítő versenyt azóta is minden évben megtartják Országos Elsősegélynyújtó Verseny néven.

1972-ben a Magyar Vöröskereszt 10 500 liter vért küldött a háború sújtotta Vietnámba.

A Magyar Vöröskereszt 1978-ban saját cselekvéstervet dolgozott ki az alkoholizmus elleni küzdelemhez.

A Magyar Vöröskereszt olyan nemzetközi katasztrófák utáni helyreállításban is részt vett és vesz, mint a 2004-es Sri Lanka-i földrengést követő szökőár.

A 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa után a Magyar Vöröskereszt a hatóságok mellett az elsők között érkezett a helyszínre. Egy hosszú távú programmal azóta is segíti a települések életét.

A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom Világnapját minden évben május 8-án, a szervezet alapítója, Henry Dunant születésnapján ünnepeljük.

450 milliliternyi vér 3 emberéletért

A Magyar Vöröskereszt 1939 óta végzi az önkéntes és térítésmentes véradások szervezését.

A Magyar Vöröskereszt egy véradókamiont is üzemeltet. Az egy véradás során levett 450 milliliternyi vérrel akár három ember életét is meg lehet menteni. 

A nők 365 nap alatt négyszer, a férfiak ötször adhatnak vért. Két alkalom között minimum 56 napot várakozni kell. Vannak olyan emberek, akik életükben már több mint 100 alkalommal adtak vért.

Először 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak, mégpedig a Munkaérdemrend különböző fokozatait. Három évtizeddel később ez a nap lett a véradók napja Magyarországon.

Kevesen tudják, de sikeres véradás után egyes munkahelyeken munkaidő-kedvezmény is igénybe vehető.

A véradók világnapját június 14-én, Karl Landsteiner, az AB0 vércsoportrendszer osztrák felfedezőjének születésnapján tartjuk.