Trója felfedezése indította dicstelen jelenkori útjára az addig szerencsét jelentő horogkeresztet
2020. június 12. 18:02 Múlt-kor
Korábban
Mit jelképez ma a horogkereszt?
A második világháború után Európa nagy részén, így Németországban is szigorú tilalmakat helyeztek a horogkereszt nyilvános használatára – a legszigorúbb történelemoktatási, illetve emlékezeti felhasználáson kívül ennek súlyos következményei lehetnek.
A kevés európai kivétel egyike Észak-Európában található meg: Finnországban a légierő zászlaján a mai napig szerepel. Itt a fegyvernem jelképévé vált az 1918-ban vívott függetlenségi harcai során: az új ország egyik első katonai repülőgépének előző tulajdonosa, Eric von Rosen svéd báró korábban egy fehér alapon kék horogkeresztet festett rá.
A kék-fehér színminta éppen egybevágott Finnország zászlajával, így a repülőgépeken, majd a későbbiekben minden egyéb katonai járművön a fehér alapon kék horogkereszt vált a finn felségjellé. A második világháború végét követően a járműveken abbamaradt a használata, azonban a légierő kék zászlaján fekete színben máig megmaradt.
Az Egyesült Államokban, ahol a szólás- és véleményszabadság védelme alá esnek a szélsőséges jelképek is (amíg át nem lépik a gyűlöletbeszéd határát), a Hitler által tervezett náci zászló igen gyakran tűnik fel a fehér felsőbbrendűséget hirdető, a társadalmi integrációt elutasító csoportok jelképeként.
A legtöbb horogkeresztet azonban ma is Indiában látni: a templomok bejárataitól a taxik különféle felületeiig szinte mindenhol találkozhat vele az ember, a különféle vallási szertartásokon és fesztiválokon pedig továbbra is kiemelten fontos jelkép.
A hindu fényünnep, a díváli idején színes homokból kirakott szvasztikákat szokás csoportosan elkészíteni, a fény sötétség felett aratott győzelmének jeléül.
Kérdés, hogy a horogkereszt a nyugati kultúrkörben visszanyerheti-e egykori pozitív kicsengését. Sokak szerint az eredeti kontextusnak megfelelő használata elvenné a jelkép erejét a szélsőséges mozgalmak számára, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a nácik által elkövetett borzalmakat sem szabad feledni – mások szerint az áldozatok iránti tiszteletből és kegyeletből „el kell engedni” a horogkereszt régi értelmének visszahódítását.
A legvalószínűbb eset az, hogy a jelkép kontextustól függően örökre kettős értelemmel bír majd, és egyesek szemében az emberiség legrosszabb pillanatait, másokban a legjobbakat idézi majd fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap