Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 

Rózsák és királynék

III. Eduárd fiának, Eduárdnak (1330–1376), a Fekete Hercegnek a házassága Kenti Johannával két okból is szokatlannak tűnhetett a kortársak szemében. Egyfelől az ara rokona volt Eduárd herceg apjának és anyjának is, másfelől pedig már két házasságon túl volt.

Első férjével titokban házasodott meg, de annak keresztes hadjáraton történő távollétében a családja hozzákényszerítette a második férjéhez, és kijelentette, hogy az első házassága érvénytelen volt.

Mikor az első férj hazatért, kiharcolta a pápánál, hogy tekintse érvényesnek a házasságát, amiben a feleség újabb vallomása is szerepet játszott. Johanna és Eduárd herceg szintén titokban esküdtek össze, azelőtt, hogy a pápai engedély megérkezett volna, de később sor került egy hivatalos ceremóniára is.

Anjou Margit

III. Eduárd után trónt II. Richárd (1377–1399) örökölte, aki ellen édesanyja első házasságából származó féltestvére lázadt fel, de Kenti Johanna rá tudta beszélni a fiát, hogy kegyelmezzen meg a lázadónak. A rózsák háborújában kulcsszerep jutott Anjou Margitnak, aki a mentálisan bizonytalan férje, VI. Henrik (1422–1461, 1470–1471) helyett kormányozta Angliát.

Mivel a házasságuk megkötésekor a királyon már kiütköztek az őrület jelei, ezért néhányan azt is megkérdőjelezik, hogy egyetlen fiuk, Lancasteri Eduárd herceg (1453–1471) valóban az uralkodó gyermeke lett volna. A York-házzal következetesen szemben álló királyné azonban a Tewkesburynél vívott csatában 1471-ben elveszítette a fiát, férje pedig börtönben halt meg.

A győztes IV. Eduárd (1461–1470, 1471–1483) házasságai körül sem volt minden rendben. Rangon alul kötött házasságot Elizabeth Woodville-lel, akitől utóda, V. Eduárd (1483) született. A kiskorú uralkodó ellen azonban fellépett nagybátyja, III. Richárd (1483–1485), aki bizonyítékokat faragott arról, hogy IV. Eduárd korábban elvette Eleanor Talbotot, ezért a házassága érvénytelen, a fiatal Eduárd pedig törvénytelen gyermek, így a trón őt, Richárdot illeti.

Bátyja gyermekei gyorsan eltűntek a Tower mélyén, ő pedig Anglia királya lehetett, amíg VII. Henrik (1485–1509) le nem győzte. Henrik felesége IV. Eduárd és Elizabeth Woodville legidősebb lánya volt, így azt a házasságot törvényesnek ismertette el.

1. Hastings és a normandiai hódítók
2. A Plantagenetek erős asszonyai
3. Rózsák és királynék
4. A Stuart-ház „asszonygondjai”
5. A csalfa királyné és az elásott marhasült

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban