Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége

„Kleopátra tűi”

Az alexandriai kikötőre néző Caesareum templom bejáratához Kr. e. 12-13-tól két obeliszket állítottak a római megszállók. Az eredetileg Héliopoliszban álló vörös gránit oszlopokat III. Thotmesz fáraó emeltette a Kr. e. 15. században.

Az obeliszkeket, melyek közül az egyik 209, míg a másik 224 tonnát nyom, és kb. 21 méter magasak, félrevezető módon „Kleopátra tűi” néven ismerte meg a világ. Annak ellenére ugyanis, hogy valószínűleg a királynő is tervbe vette az obeliszkek Alexandriába történő szállítását, nem sok közük van Egyiptom utolsó fáraójához.

Az obeliszkek még ma is megcsodálhatóak, ám már régóta nem Egyiptomba kell utaznia annak, aki látni szeretné őket. Az egyik 1878 óta Londonban található. Átszállítása előtt az obeliszket egy vitorlássá alakított, Kleopátra névre keresztelt hatalmas vashengerbe zárták, amelyet egy Olga nevű gőzös után kötöttek. A különös „hajóhad” három héten át zavartalanul folytatta útját, ekkor azonban bekövetkezett a katasztrófa.

1877. október 14-én a Vizcayai-öbölben egy óriási vihar következtében a Kleopátra teljesen irányíthatatlanná vált. Az Olgáról egy hatfős mentőcsapatot küldtek segítségül, de az önkéntesek elmerültek a hánykolódó tengeren. Viszont Henry Cartert, a Kleopátra kapitányát hatfős legénységével együtt sikerült megmenteni.

Az eltűntnek hitt Kleopátrára végül spanyol halászhajók találtak rá négy nappal a katasztrófa után. Az Olga közben kikötött az angliai Falmouthban, ahol a legénység egyik tagjára egy távirat várt, amely első gyermeke megszületéséről tájékoztatta. Az üzenet címzettje azonban a tengerbe veszők egyike volt, így már nem olvashatta el a jó hírt.

A Kleopátra végül 1878. január 21-én ért partot Londonban, „Kleopátra tűjét” pedig szeptember 21-én állították fel Londonban. A másik „tű” költöztetése közben nem merültek fel hasonló problémák. 1880-ban szállították el a Caesareum romjai elől New Yorkba, és 1881 januárjában már fel is állították a Central Parkban.

1. A varázslatos szentély
2. Caligula obeliszkje
3. „Kleopátra tűi”
4. Goddio elméletei
5. Cukorgyár Hermopoliszban
6. Dendera

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban