Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége
2020. december 16. 14:22 Múlt-kor
Korábban
Caligula obeliszkje
A Róma városának látképéhez közel két évezrede hozzátartozó hatalmas vörös gránitoszlop az ókori Egyiptom utolsó obeliszkje volt. Az építmény kultúrtörténeti jelentősége vitathatatlan, ugyanis ennek köszönhető, hogy a római hódítók átvették ezt az építménytípust.
A 33 méter magas obeliszk – amelyet Kleopátra parancsára valamikor a Kr. e. 30-as években készítettek el – szintén részét képezte a korábban már említett alexandriai épületkomplexumnak: a Caesareum mögött, a városra néző hatalmas téren, a Forum Iuliumon (később Forum Augusti) állították fel.
Kleopátra valószínűleg egy hatalmas, földre rajzolt lapóraszámlap, vagyis solarium mutatójának, gnómonjának szánta, amely az általa vetett árnyék segítségével mutatta volna az időt.
Az obeliszk nem sokáig maradt Alexandriában: a Kr. u. 37 és 41 között uralkodó Caligula császár Rómába vitette, ahol az édesanyja, Agrippina kertjében épített (és csak Nero császár uralkodása alatt befejezett) ún. circusban állíttatta fel.
A gránitoszlop a középkorban a keresztény mitológia részévé vált. Elterjedt ugyanis a legenda, hogy az obeliszket maga Salamon király készítette el. Ráadásul azon a helyen állt, ahol Nero Kr. u. 64-ben hatalmas vérengzést rendezett a Róma felgyújtásával vádolt keresztények között.
A hagyomány szerint az áldozatok egyikét, Péter apostolt az obeliszktől nem messze feszítették keresztre. Az építményt végül – egy tetejére helyezett kereszttel kiegészítve – V. Sixtus pápasága alatt, 1586-ban szállították át a Szent Péter térre. Az obeliszk a kereszténység pogányok felett aratott győzelmének szimbólumává vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.