Szellentés és pszichológiai hadviselés – ilyenek voltak az udvari bolondok mindennapjai
2018. március 9. 13:36
A csatamező humoristájától a pszichológiai hadviselés mesteréig, a professzionális viccmondótól a humor kedvéért kihasználható rendellenességgel születettig az általunk udvari bolondként ismert embereknek sokféle változata létezett. Angliában rengeteg különféle szerepet játszottak ünnepi alkalmakkor és a mindennapokban is a középkortól a Tudorok korán át egészen a kora újkorig. Királynék megmentői, komoly vagyonok birtokosai, és a kor szupersztárjai egyaránt kikerültek közülük.
Korábban
Lakomák és mindennapok
Ha elképzelünk egy középkori vagy reneszánsz-kori lakomát, sokunknak eszébe jut az udvari bolond, amint a vendégek között futkos, zsonglőrködik vagy épp trágár vicceket mesél, miközben trubadúrok pengetik lantjaikat. Az angol nyelvterületen ma a trubadúrokra használt minstrel (azaz „szolgácska”) szót azonban ekkoriban mindenfajta mutatványosra és előadóművészre alkalmazták, úgy mint énekesekre, zenészekre, zsonglőrökre, tornászokra, bűvészekre és a joculatorokra, azaz tréfamesterekre. Angliában férfiakat és nőket egyaránt alkalmaztak minstrelként, és arra is van bizonyíték, hogy egy Adeline nevű joculatrix földet is birtokolt Hampshire-ben a 11. században.
A 12. században a follus, azaz bolond szó is elkezd feltűnni az írásos emlékekben, legtöbbször amikor a nevettetők a hűséges szolgálat után jutalomban részesülnek. Egy Roland le Pettour nevű bolondnak harminc hold földet adományozott II. Henrik király, vélhetően az udvartól való visszavonulása alkalmából, azzal a feltétellel, hogy Roland minden év karácsony napjára visszatér az udvarba „ugrálni, fütyülni és szellenteni”.
De sem az angol nemesek, sem a királyok nem rendeztek minden nap lakomát, és egyébként sem lett volna túl sokáig szórakoztató minden este ugyanazt a bolondot hallgatni, így a középkori bolondok csak bizonyos alkalmakkor léptek fel. Az év többi napján egyéb dolguk volt az udvartartásban, például az ebekkel törődni vagy piacra járni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap