Száz éves korában elhunyt a kognitív terápia atyjának tartott pszichiáter, Aaron Beck

„Apám csodálatos ember volt, aki életét annak szentelte, hogy másokon segítsen. Tanítványok, orvosok és kutatók számos nemzedékét inspirálta elhivatott és úttörő munkásságával” – fogalmazott a lánya, megemlítve, hogy apja élete végéig dolgozott.

Beck az 1960-as években a Pennsylvaniai Egyetemen fejlesztette ki a kognitív terápiát, amely megtanította a pácienseknek, hogy felismerjék, és elvessék az irracionális, negatív gondolatokat magukról, a világról és a jövőről.

A tudós észrevette, hogy depressziós páciensei gyakran tapasztaltak irreális, negatív gondolatokat, amelyeket ő „automatikus gondolatoknak” nevezett el. A freudi pszichoanalízissel ellentétben, amely a páciensek gyermekkorát vizsgálja és rejtett belső konfliktusok után kutat, a tucatnyi vagy annál kevesebb kezelésből álló kognitív terápia segít az önmarcangoló belső monológ feloldásában, s ezzel kulcsot ad számos pszichológiai probléma enyhítéséhez.

Beck az elméletét azzal az antifreudiánus mondással hirdette, hogy: „Több van a felszínen, mint amennyi látszik”.

Felfedezte, hogy azok a betegek, akik megtanulják felismerni negatív automatikus gondolataik hibás logikáját, mint például, hogy „én mindig kudarcot vallok” vagy „engem senki sem szeret”, megtanulhatják legyőzni a félelmeiket és racionálisabban képesek gondolkodni, ami csökkenti a szorongásukat és javítja a hangulatukat. Beck tapasztalata azt mutatta, hogy a terápia eredményei a kezelés befejezése után is hosszú ideig tartottak, mivel a páciensek megtanultak szembenézni ezekkel a gondolatokkal.

A kognitív terápiás ülések szigorú formátumot követnek, mindig kitűzik az ülés céljait és házi feladatokat kapnak a páciensek. A depresszión kívül többek között bulimia, pánikrohamok, szociális fóbia, kényszerbetegség és kábítószerfüggőség kezelésére alkalmazzák. Beck pszichoterápiás felfogásának egyes kritikusai a kognitív terápiát felszínesnek nevezték, de a pszichiátriai rezidensek számára kötelező képzéssé vált.

Kutatásait a tudós saját lapjában, a Cognitive Therapy and Research című folyóiratban publikálta. 17 könyvnek volt a szerzője, illetve társszerzője. Munkáját a Lesker-díjjal, a Heinz-díjjal és a Sarnat-díjjal ismerték el. Az American Psychologist folyóirat 1982-ben Becket minden idők 10 legnagyobb hatású pszichoterapeutája közé választotta.

Az orosz emigránsok gyermekeként született Beck saját magán tapasztalta meg a kognitív terápia hasznát már gyermekkorában, miután nyolcévesen kórházba került. A kórháztól való félelmét elbeszélése szerint úgy sikerült legyőznie, hogy megtanulta figyelmen kívül hagyni ezeket a gondolatait, és más dolgokkal kötötte le a figyelmét.

1942-ben a Brown Egyetemen, majd 1946-ban a Yale orvosi karán végzett. Kórházi gyakorlata megszerzése után 1954-ben kezdett dolgozni a Pennsylvaniai Egyetem pszichiátriai karán.

Fiatal pszichológusként végzett kutatásai nyomán megállapította, hogy a depresszió az alacsony önértékelésből ered. Későbbi munkáiban a kognitív terápia hatékonyságát kutatta a skizofrénia, a borderline személyiségzavar és az öngyilkossági kísérleteket elkövető betegek kezelésében.

Beck 70 éven át élt együtt feleségével, Phyllis Beck bíróval, a Pennsylvaniai Egyetem jogi karának egykori dékánhelyettesével. Három gyermekük, tíz unokájuk és tíz dédunokájuk született.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe