2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: február  •  Nap: 23
21 találat
[1]

1234. február 23.

Béla királyfi Jakab pápai legátusnak esküt tesz az eretnekek kiírtására

[2]

1443. február 23.

Megszületett Hunyadi Mátyás

Hunyadi Mátyás Kolozsvárott látta meg a napvilágot. Édesapja, Hunyadi János, korának egyik leghatalmasabb főura, édesanyja Szilágyi Erzsébet. Apja halála után V. László kivégeztette testvérét, Lászlót, őt magát Prágába hurcolta. A király hirtelen halála miatt az események fő sodrába került. Podjebrád György megállapodott Szilágyi Mihállyal, hogy a fiatal hazaengedéséért cserébe Mátyás feleségül fogja venni leányát, Katalint.
1458-ban királlyá választott Mátyásnak számos nehézséggel kellett szembenéznie. Az uralkodó engergikusan látott hozzá hatalmának megszilárdításához. Leszámolt a Sziilágyi-párttal. adót vetett ki, zsoldossereget hozott létre, egyetemet is próbált alapítani. Külpolitikájának fő irányát Csehország és Ausztria megszerzése jelentette. Az Oszmán Birodalom ellen akkor lépett fel, amikor a törökök magyar területeket fenyegettek. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára (corvinák). Második felesége, Aragóniai Beatrix sem szült neki gyermeket, így a trónöröklés kérdése égetővé vált. Mindent megtett, hogy a magyar főurak törvénytelen gyermekét, Corvin Jánost fogadják el leendő királyukként. Mátyás 1490. április 26-án halt meg Bécsben. Személyét a nép az igazságos jelzővel látta el, alakja számos monda főhőse lett.

[3]

1539. február 23.

I. (Szapolyai) János házasságot köt

A király 51 évesen vette el Izabellát, I. Zsigmond lengyel király és Bona Sforza leányát. Izabellát 1539. március 2-án koronázták meg Székesfehérvárott. Nem sokkal a házasságkötés után, 1540-ben Izabella megözvegyült. A házasságból született János Zsigmondnak komoly szerepet szánt. Az özvegy azonban a magyar politikai viszonyok között nehezen igazodott ki. 1551-ben -ben Fráter György meggyőzte arról, hogy a szétszakadt ország egyesítése érdekében mondjon le fia nevében a kormányzásról a Habsburgok javára. Ezek után Izabella Kassára, majd Lengyelországba távozott. Az erdélyiek visszahívták Izabellát kiskorú fiával együtt, és 1556. november 25-én Kolozsvárott erdélyi kormányzónak ismerték el. A török pártfogás alatt élő Erdély Magyarországtól való különválása ekkor vált véglegessé. Izabella 1559. szeptember 15-én halt meg Gyulafehérvárott.

[4]

1602. február 23.

Meghal Agostino Carracci olasz festő

Bolognában született 1557. augusztus 15-én. Sokoldalú tehetség volt, könyv- és éremgyűjtő, teoretikus, író és költő. Eredetileg ötvösnek készült, parmai és velencei útján ismerkedett meg a rézmetszéssel. Mintegy 270 metszete arról tanúskodik, hogy kiváló grafikus volt. Grafikái között mitológiai kompozíciók, Tasso műveihez készített illusztrációk, színpadi jelenetek és tankönyvi ábrázolások is szerepelnek. Festői működésére a bolognai manieristákon kívül Lodovico volt nagy hatással. Elsők között festett klasszicizálóan szerkesztett, reális törekvésű tájképeket (Sziklás táj, fürdő férfiakkal). Részt vett a bolognai Palazzo Magnani, a Palazzo Fava és a Palazzo Sampieri freskóinak munkálataiban. Főbb művei: Krisztus és a házasságtörő nő (1583), Madonna, szentekkel (1586), Szent Jeromos áldozása. Parmában érte a halál.

[5]

1632. február 23.

Meghal Giambattista Basile olasz költő

Zsoldosként szolgált, majd a mantovai herceg palotagrófi és lovagi címet adományozott neki. 1631-ben szülőfaluja, Giugliano kormányzását bízták rá. Fő műve a Lo cunto de li Cunti (Mesék meséje) című nápolyi dialektusban írt mesegyűjteménye tette világhírűvé. Előadásmódjára az elevenség és a népies íz jellemző. Humoros kommentárjaiban a korabeli valóság, a nápolyi élet realisztikus képe bontakozott ki.

[6]

1644. február 23.

III. Ferdinánd önző célok elérésével vádolja I. Rákóczi Györgyöt

[7]

1792. február 23.

Megszületett Ferenczy István szobrász

Rimaszombat városában született. Külföldön tanult, majd 1818-tól hat évig Rómában élt. Ott készültek első művei, köztük az egyik legkiemelkedőbb, a Pásztorlányka. Hazatérve portrészobrokat, síremlékeket, oltárműveket és kisebb emlékműveket készített. A klasszicizmus jellegzetes képviselőjeként fő művei a kitűnő karakterábrázolású portrék voltak. Nagy alkotása az 1846-ban befejezett, Pesten felállított Kölcsey-szobor. A hazai márvány felkutatásán fáradozott, s megtalálta a ruszkicai márványt, amellyel művészi elképzeléseit megvalósíthatta. Életének jelentős missziója volt a nemzeti művészet megteremtése. 1832-ben az MTA levelező tagjává választották. Szülővárosában hunyt el 1856. július 4-én.

[8]

1803. február 23.

A birodalmi választmány meghozza az ún. Reichsdeputations-hauptschluss-t

A regensburgi birodalmi gyűlés által kiküldött birodalmi választmány meghozza az ún. `Reichsdeputationshauptschluss`-t. Ez a határozat, ami jelentős beavatkozást jelent a birodalom politikai és jogi szerkezetébe, vezeti be a Német-Római Birodalom történetének utolsó szakaszát. A birodalmi fejedelmek Franciaországgal folytatott háborúinak és megállapodásainak következményeit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A határozat területcserék, mediatizáció (a világi birodalmi rendek megszüntetése) és szekularizáció (az egyházi birodalmi rendek megszüntetése) révén területileg újjászervezi a Német-Római Birodalmat. Az egyetlen megmaradt egyházi fejedelemség a mainzi érseké, aki egyben Németország prímása is. Összesen 112 birodalmi rend (törpeállam) veszítette el önállóságát. A birodalmi fejedelmek tanácsában és a kollégiumban megszűnt a katolikus többség.

[9]

1821. február 23.

Meghal John Keats, az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja

Keats Londonban született 1795. október 31-én. Már az iskolában lefordította az Aeneist, s élete végéig vonzódott az antik világhoz. 1814-ben Londonban orvosi tanulmányokba kezdett, de félbehagyta, 1817-től csak az irodalomnak élt, s a görögség, az angol gótika és az olasz reneszánsz felé fordult. Az 1817-ben keletkezett hosszabb műve, az Endümion történetét Ovidiustól kölcsönözte, s a romantika érzésvilágát tükrözte - a szerelmet transzcendens, önpusztító érzelemként írta le. 1818-ban jelentkeztek először tüdőbaja tünetei, öccse is tébécében halt meg. Keats beleszeretett Fanny Brawne-ba, de anyagi és egészségi helyzete beárnyékolta kapcsolatukat, 1819 októberében mégis eljegyzést tartottak. 1819-ben írta Boccaccio nyomán az Izabella vagy a bazsalikomcserép című elbeszélő költeményét, majd a Lamiát, a Szent Ágnes- estét, a nagy ódákat, a Hyperion két változatát. 1820 júliusában jelent meg utolsó kötete, s ez a kritika elismerését is meghozta számára. Rómában halt meg, s ezt íratta sírkövére: Itt nyugszik valaki, aki a vízre írta a nevét. A felirat tévedett, Keats kora angol lírájának legkiválóbbja volt. Byron kultuszának hanyatlásával Shelley és az ő elismerése egyre nőtt, s ma a világirodalom legnagyobbjai között tartjuk számon. Levelei is értékesek, mély gondolatok és érzékeny, kritikai szemlélet jellemzik, s életének, fejlődésének megértéséhez adnak kulcsot. Verseit a legkiválóbb magyar fordítók ültették át nyelvünkre: Tóth Árpád, Babits, Kosztolányi, Radnóti, Vas István, Szabó Lőrinc.

[10]

1822. február 23.

Meghal Berzeviczy Gergely közgazdasági író

Nagylomnicon született 1763. június 15-én. 1784-től Göttingenben tanult, majd beutazta Nyugat-Európát. Hazatérve érdeklődése fokozottan a gazdasági kérdések felé fordult. Kapcsolatban volt a nemesi mozgalommal, majd a magyar jakobinusokkal, de ő elkerülte a felfedeztetést. 1795-től csak gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. 1797-ben Lőcsén jelent meg első jelentős műve, s ez volt az első olyan magyarországi közgazdasági munka, amely Adam Smith angol közgazdász hatására íródott. Elsők között ismerte fel a feudális viszonyok fejlődést gátló voltát, és felhívta a nemesség figyelmét az árutermelés következtében fokozottan kizsákmányolt jobbágyság nehéz helyzetére. Közgazdasági tárgyú írásaiban a merkantilista bécsi gazdaságpolitika ellen küzdött, és rámutatott annak elnyomó jellegére Magyarországgal szemben. Fabriczy Andrással elkészítette a tiszai evangélikus kerület egyházrendezését, az ún. Fabriczy-Berzeviczi Coordinatiót. Nem magyar nyelvi alapon, de támogatta a magyar színjátszást, ezért és a jobbányait elnyomó, adómentességhez görcsösen ragaszkodó bíralata miatt szembekerült Kazinczy Ferenccel. Kakaslomnicon hunyt el. Több műve kéziratban maradt.

[11]

1839. február 23.

Kossuth Lajost négy évi börtönre ítélik

[12]

1861. február 23.

Megszületett a szervátültetés úttörője

Ullmann Imre (Ullmann Emerich) Pécsett látta meg a napvilágot. A pécsi cisztercita rend főgimnáziumában kiemelkedő tanulóként végzett, s a bécsi egyetem orvoskarán folytatta tanulmányait. A doktori cím megszerzése után 1885-ben Párizsban volt tanulmányúton, Pasteur mellett dolgozott. 1886-1889-ben sebész segédorvos Bécsben, 1891-től egyetemi docens. 1892-ben a bécsi Irgalmas Nővérek hartmanngassei kórházi sebészeti osztályának főnöke lett, és ott dolgozott 1912-ig. 1919-től egyetemi magántanár volt. A nemzetközileg elismert sebész szervátültetési kísérleteit Exner professzor bécsi élettani intézetében folytatta. 1902 májusában a világon elsőként hajtott végre sikeres veseátültetést egy kutyán. A vese ereit a nyaki erekbe varrta, a húgycsövet a nyakra vezette ki. Később kutyavesét kecskébe ültetett át, de a szerv rövidesen kilökődött az immunreakciók miatt. Bécsben halmt meg 1937. feburár 27-én.

[13]

1891. február 23.

Megszületett Cavallier József, katolikis közíró

A budapesi születésű újságíró 1911-től számos lap munkatársaként, illetve szerkesztőjeként dolgozott. 1932-től a Búvár című természettudományos folyóirat társszerkesztője, 1936-1944 között szerkesztője és kiadója volt. 1939-1944 között a Magyar Püspöki Kar által alapított Szent Kereszt Egyesület védőirodájának vezetőjeként irányította az üldözött zsidók elhelyezését és jogi védelmét. 1947-48-ban rövid időre rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. Később azonban méltatlanul mellőzték, nehéz körülmények között élt haláláig (1970. február 3.).

[14]

1911. február 23.

Megszületett Vörös Vince, kisgazda politikus

Vörös Vince Kisbécsérsden született. 1930-tól volt tagja a kisgazdapártnak. 1940-44-ben a Kis Újság munkatársaként, majd 1944-47-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlésben jegyzőként működött. 1947-ben a köztársaságellenes összeesküvési koncepciós per vádlottja volt, de felmentették. 1945-48-ban a Magyar Parasztszövetség főtitkára volt. Az 1950-es években politikai okokból kulákká nyilvánították, ezért 1955 júniusában családjával együtt kitelepítették otthonából, ahová csak 1956 nyarán térhetett vissza. 1956 októberében újjászervezte a Parasztszövetséget, majd a szovjet csapatok bevonulásakor az Egyesült Államok budapesti követségére menekült. Később munkásként dolgozott, s ment nyugdíjba. 1989-ben ismét a Parasztszövetség főtitkára, majd 1994-ig elnöke volt. 1989-90-ben az újjászervezett kisgazdapárt elnöke, 1991-től a párt örökös tiszteletbeli elnöke volt. Közben, 1992-ben kizárták az FKGP-ből, de 1998-ban megkövették, s örökös tiszteletbeli elnök lett. 1990-94 között országgyűlési képviselőként és a parlament alelnökeként tevékenykedett. 1994-ben visszavonult a közéleti szerepléstől. Budapesten hunyt el 2001. május 3-án.

[15]

1931. február 23.

Megszületett a pop-art egyik meghatározó képviselője

Tom Wesselmann a koreai háború alatt, katonaként kezdett rajzolgatni. Miután kiderült, hogy tehetsége van hozzá, leszerelését követően beiratkozott a cincinnati művészeti akadémiára, majd a New York-i Cooper Union School of the Arts-on tanult. Első önálló kiállítása 1961-ben volt. Az 1960-as években készült, sikerét megalapozó és a maga korában provokáló hatású Nagy amerikai akt-sorozatán a használati tárgyakkal körülvett nőket gyakran erotikus pózban, a reklámok sztereotípiáit idézve ábrázolta. Képeire elsősorban Jackson Pollock és Willem de Koonings volt nagy hatással, de érdeklődéssel fordult Matisse, Renoir, van Gogh és Modigliani festészete felé is. Később a szobrászat keltette fel érdeklődését: nagyméretű, fémből készült szobraihoz a lézertechnikát és a számítógépet is felhasználta. Andy Warhol és Roy Lichtentstein mellett a pop-art egyik legkiemelkedőbb úttörője volt. Egy szívműtét szövődményeinek következtében halt meg 2004. december 17-én.

[16]

1932. február 23.

Meghal Lukács László miniszterelnök

Zalatnán született 1850. november 24-én. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Jogtudományi tanulmányokat Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Franciaországban folytatott. 1874-ben nevezték ki a győri Jogakadémia tanárává. 1877-ben átvette apja bányaműveinek irányítását, 1878-ban választották első ízben országgyűlési képviselővé szabadelvű párti programmal. 1887-ben került a pénzügyminisztériumba tanácsosi rangban. A minisztériumban elsősorban az Ausztriához fűződő gazdasági viszonnyal, a vámszövetség megújítása körüli problémákkal foglalkozott.Szerepe volt abban is, hogy létrejöhetett a két ország teljesen egyenlő alapon álló közös jegykibocsátó bankja, az Osztrák-Magyar Bank. Több kormányban töltötte be a pénzügyminiszteri posztot. Kiválóan értett ugyan a pénzügyekhez, de kevés kormányzati-politikai elképzeléssel bírt. 1912. április 22-től 1913. június 10-ig tartó miniszterelnöki megbízatását is inkább a Szabadelvű Pártból alakult új párt vezető rétegéhez főződő személyes kapcsolatainak köszönhette. Vaskövetkezetességgel hajtotta végre Tisza István terveit a parlamenti obstrukció letörésére, a nemzetiségi kérdés kezelésére, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekre stb. Az ellenzék természetesen nemcsak Tiszát, hanem őt is támadta. Megbuktatására az ún. Désy-Lukács per adott lehetőséget. Désy Zoltán ellenzéki képviselő ugyanis több alkalommal `Európa legnagyobb panamistájának` nevezte a miniszterelnököt, mert 1910-ben pénzügyminiszterként 4,5 millió koronát bocsátott a Nemzeti Munkapárt választási céljaira. A kormányfő nyilvános becsületsértés címén pert indított a képviselő ellen. A vádak azonban igazolódtak, és a királyi tábla Désyt felmentette. A kormányfő 1913 júniusában kénytelen volt benyújtania lemondását. 1927-től haláláig az újjászervezett felsőház tagja volt.

[17]

1942. február 23.

Stefan Zweig öngyilkosságot követ el

Jómódú nagypolgári családban született 1881. november 28-án. Bécsben és Berlinben germanisztikát, romanisztikát és filozófiát tanult, majd beutazta csaknem az egész világot. Az I. világháború alatt Svájcba emigrált, ahol Romain Rolland-nal együtt egy értelmiségi szövetség létrehozásán fáradozott. Svájcban írta meg Jeremiás című háborúellenes drámáját. A háború után Salzburgban telepedett le. 1938-ban Angliába, majd New Yorkon át Dél-Amerikába ment. Miután nem tudta elviselni, hogy Európa belerohan a II. világháborúba, feleségével együtt öngyilkos lett. Irodalmi pályafutását impresszionista költeményekkel kezdte, de csakhamar áttért igazi kifejezési módjára, a prózára. Prózája a freudizmus legszembetűnőbb és legjellegzetesebb irodalmi megnyilvánulása. Tudományos forráskutatásokon alapuló író-arcképei, monográfiái és fordításai részei voltak annak a kulturális közvetítő tevékenységnek, amelyet Zweig az értelmiség feladatának tartott, s a béke megőrzése, valamint a népeknek egymáshoz való közelhozása érdekében egész életében folytatott. Regényes életrajzot írt Marie Antoinette-ről és Stuart Máriáról. Ismert regényei: Nyugtalan szív, A változás mámora, legnépszerűbb elbeszélése a Sakknovella.

[18]

1955. február 23.

Nagy Imre nem hajlandó önkritikát gyakorolni

Nagy Imre levelet intéz az MDP PB-hez, melyben tiltakozik teljes elszigetelése ellen, továbbra sem hajlandó önkritikát gyakorolni.

[19]

1970. február 23.

Guyana köztársaság lesz

A Dél-Amerika északi részén fekvő Guyanában a XVII-XVIII. században kezdődött a gyarmatosítás, majd a XIX. század elején a terület brit uralom alá került. 1970. február 23-án alakult meg a Guyanai Szövetkezeti Köztársaság, amely a brit Nemzetközösség tagja maradt. Jelenlegi neve: Guyanai Köztársaság.

[20]

1986. február 23.

Meghal Mérei Ferenc

Mérei Ferenc Budapesten született 1909. november 24-én. Párizsban a Sorbonne-on két oklevelet szerzett, bölcsészkari tanári oklevelet filozófia, szociológia, pszichológia és pedagógia szaktárgyakból. Hazatérése után az Állami Gyermeklélektani Intézetben és a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán dolgozott. A háború alatt munkaszolgálatos volt a keleti fronton. 1945 után a Fővárosi Lélektani Intézet vezetője. 1949-től az Országos Neveléslélektani Intézet főigazgatója volt, de 1950-ben a pedológia (polgári nevelési elmélet, amely a gyermekre vonatkozó komplex fiziológiai, pszichológiai, szociológiai ismeretek rendszerezésére törekedett. Magyarországos Mérei Ferenc volt a fő képviselője) ellen hozott kommunista párthatározat alapján elbocsátották. Csak 1956-ban rehabilitálták. Ezután részt vett 1956. októberi forradalomban, ezért 1958-ban szervezkedés miatt 10 évi börtönre ítélték. 1963. márciusban amnesztiában részesült, s 1964. februártól az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet vezető pszichológusa, majd a Pszichodiagnosztikai, illetve a Klinikai Pszichológiai Laboratórium vezetője. Nyugdíjazása után tanítványaival pszichodráma műhelymunkát végzett. Nemzetközileg elismertté vált az óvodáskorú gyermekek szociálpszichológiai jelenségekkel kapcsolatos vizsgálataival. Szociálpszichológiai tevékenysége az 1970-es évektől kezdve jelentősen hatott a magyar irodalomtörténészekre.

[21]

1997. február 23.

Megszületett Dolly

A világon először a skóciai Edinburghban sikerül felnőtt emlős testi sejtjéből új, élő egyedet előállítani, így születik meg Dolly, a klónozott bárány. Ezzel egy időben felerősödik a klónozást, főleg az emberklónozást betiltani vágyók hangja is.

Bezár